Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek

A blogbejegyzés részletesen bemutatja azokat a fertőző betegségeket, melyek ellen a kutyák számára beadott oltások hatékony védelmet biztosítanak:

• Parvovírusos bélgyulladás – különösen fiatal kutyák esetében súlyos, akár végzetes következményekkel járhat

• Coronavirusos bélgyulladás, amellyel szintén kombinált védőoltással védekezhetünk

• Szopornyica, amely súlyos légúti és idegrendszeri tüneteket okozhat akár felnőtt állatokban is

• Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) – gyors lefolyású betegség, komoly tünetekkel

• Leptospirózis, zoonózis jellegű betegség, mely kutyáról emberre is terjedhet

• Veszettség, emberre is veszélyes, gyógyíthatatlan betegség, mely ellen törvényi előírás alapján oltani kell

• Kennelköhögés (járványos légzőszervi fertőzés) – főként közösségben tartott kutyáknál gyakori, erősen fertőző légzőszervi betegség

Az oldal ismerteti az egyes betegségek tüneteit, lefolyását és azt, hogyan segítenek a kombinált oltások megelőzésükben – különösen kölyökkorban és évente ismételve.

PARVOVIRUSOS BÉLGYULLADÁS

Bevezetés:

A parvovírus okozta enteritis a fiatal kutyák legveszélyesebb fertőző bélgyulladása. A kórokozó a fertőzött bélsárral terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, láz, elesettség, bágyadtság, étvágytalanság jelentkezik, majd a kórokozó a bélhámsejteket súlyosan károsítva, a bélfalat szinte teljesen lecsupaszítva, súlyos sokszor véres hasmenést és hányást okoz, következményes kiszáradással.

Megelőzés, Kezelés:

Az anyai immunitás 5-6 hetes korukig passzívan védi a kölyökkutyákat a parvovírusos bélgyulladástól, ezután viszont már 6-7 hetes korban el kell kezdeni a kiskutyák aktív immunizálását parvovírus elleni védőoltással. Megbetegedés esetén a bélgyulladást tünetileg tudjuk kezelni. Nagyon fontos a folyadékpótlás, a másodlagosan beszaporodó kórokozók elleni védelem és szérum adása.

CORONAVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS

Bevezetés:

A coronavírusos bélgyulladás esetén fiatal kutyákban a bélnyálkahártya felszíne súlyosan károsodhat, napokig tartó erős hasmenést okozva. A kórokozó a fertőzött bélsárral könnyen terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után étvágytalanság, levertség, esetleg hőemelkedés, majd vízszerű hasmenés, esetleg hányás jelentkezik, a kölyök kutyák a folyadékveszteségtől gyorsan kiszáradhatnak. A vírus okozta bélnyálkahártyasérülésen keresztül bakteriális társfertőzésre is számítani kell.

Megelőzés, Kezelés:

A kiskutyákat 6 hetes koruk után kéthetes időközzel kétszer beoltva védekezhetünk a fertőzés ellen. Védőoltásból egykomponensű corona-oltást, és coronavírust is tartalmazó többkonponensű kombinált oltást is választhatunk. A megbetegedés kezelése a bélgyulladás általános tüneti kezelése, az infúziós folyadékpótlás általában elengedhetetlen.

SZOPORNYICA

Bevezetés:

A vírusos megbetegedés fiatal kutyákban illetve vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet, de felnőtt kutyákban is akár maradandó károsodásokat okozhat. A kórokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után fiatal kutyában hirtelen kialakuló súlyos tünetek alakulhatnak ki, míg idősebb kutyákban általában elhúzódóbban alakulnak ki és kevésbé súlyos tünetek. Fiatal kutyákban magas láz, idősebbekben inkább csak hőemelkedés jellemző, majd étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat. Idült esetben az orrtükör és a talppárnák szárazak és kicserepesedtek. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később. Vadászgörényekben a betegség lefolyása még gyorsabb. A tünetek néhány óra alatt jelentkezhetnek, és az idegrendszeri tünetek dominánsabbak, az elhullás még gyakoribb.

Megelőzés, Kezelés:

A kölyökkutyákat 2-3 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de kölyök kutyáknál ennek kimenetele igencsak kétes.

FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS (RUBARTH-KÓR)

Bevezetés:

A kutyák fertőző májgyulladását adenovírus okozza. Fiatal kutyákban különösen veszélyes, gyors lefolyású, általában fertőzött vizelettel gyorsan terjedő megbetegedést okozhat.

Tünetek: Néhány napos lappangási idő után elesettség, magas láz, bevérzések, sárgaság, hányás, esetleg folyadékbeszűrődés és görcsök is jelentkezhetnek, sőt elhullás is bekövetkezhet. Kialakulhat szaruhártya-oedema is, amely jellegzetes kékes elhomályosodást okozhat mindkét szemen, ezért kék szem betegségnek is nevezik. A felnőtt kutyák általában enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget.

Megelőzés, Kezelés:

A kombinált oltásokban jelen van az adenovírus, így a kutyák rendszeres oltásával a betegség ma már szerencsére ritkán fordul elő. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni.

LEPTOSPIROSIS

Bevezetés:

A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de tünetekben megnyilvánuló leptospirosis kutyákban szerencsére ma már ritkán alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.

Tünetek:

Egy-két hetes lappangási idő után fiatal kutyákban magas láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki. Idősebb kutyában gyakori a tünetmentes átvészelés, de akár súlyos veseelégtelenség is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:

Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen. Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése reményteli lehet.

VESZETTSÉG (RABIES)

Bevezetés:

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A kórokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétek-vakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:

A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási készség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:

Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:

Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges! Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más állatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani. Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!

HERPESZVÍRUSOS FERTŐZÉS

Bevezetés:

A kutya herpeszvírus elsősorban vemhes szukákra, annak magzataira, illetve kutyakölykökre nézve veszélyes. Fertőző kölyökhalálnak is nevezik. Felnőtt kutyákban általában tünetmentes a fertőzés, viszont a vírust sokáig üríthetik a fertőzésen átesett kutyák.

Tünetek:

A fertőzés szukákban terméketlenséget, vemhesség esetén magzatelhalást, csökkent alomszámot, vetélést, következményes méhgyulladást okozhat. A fertőződött újszülött kiskutyák nem szopnak rendesen, nem gyarapodnak, gyakran híg hasmenésük van, sőt idegrendszeri tünetek is előfordulnak, majd elpusztulnak.

Megelőzés:

Egyetlen biztos megelőzési mód a kutya herpeszvírus elleni védőoltás, melyet a párzás után, majd az ellés előtt 2 héttel megismételve lehet beadni.

KENNEL (JÁRVÁNYOS) KÖHÖGÉS

Bevezetés:

Az emberi influenzához hasonló kórképet a kutyák Parainfluenza vírusa indítja el, mely a fertőzött váladékokkal, leginkább köhögéssel gyorsan terjed, így kutyákkal zsúfolt helyeken, például kennelekben futótűzszerűen terjed. A vírusos fertőzést másodlagos bakteriális felülfertőzések (leggyakrabban Bordatella bronchiseptica, Pasteurella multocida) súlyosbíthatják.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, rossz közérzet, eleinte folyamatos kínzó száraz, csattanó, libagágogásszerű köhögés jellemző, majd az eleinte hurutos orrfolyás a társfertőzésektől gennyessé válhat, és a légcsőgyulladásból akár súlyos tüdőgyulladás is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:

Sűrű kutyakörnyezetbe (pl. kennelek, panziók, kutyaiskolák) járó kutyáknak, főleg fiatalabbaknak mindenképpen javasolt a kennelköhögés ellen védekezni, amire egy orrba cseppentős vakcina van forgalomban, amely helyi immunitást alakít ki. A vakcina a betegség kezelésére is alkalmas, de megbetegedés esetén a légúti fertőzésre antibiotikumot és nyálkaoldókat is adunk.