Mozgásszervi és neurológiai problémák
CSÍPŐÍZÜLETI-DISZPLÁZIA
Bevezetés:
A nagytestű kutyáknál a legismertebb ízületi fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízületi vápa és a benne helyezkedő combcsontfej nem tökéletes gömbcsukló ízületként alakul ki. Az ízület rendellenes alakulása örökletes lehet, de hogy egy csípőízületi diszpláziából milyen súlyos ízületi elfajulás (coxarthrosis) alakul ki már a környezeti tényezőktől is függ.
Tünetek:
Fiatalabb korban általában még nem láthatók súlyos tünetek, éppen ezért nagyon fontos a tenyészállatok röntgen-szűrését elvégezni. Eleinte csak kissé merevebb lábállást látni, a terhelt kutyus nem szívesen fekszik le béka-pózba. Rendellenes csípőalakulás esetén előbb-utóbb az ízületet borító porc károsodik, amely már fájdalmat-sántítást okoz, súlyosabb esetben az ízületből a combcsontfej kifelé ficamodhat, ilyenkor már rogyadozó hátulsó testfél és sokszor sorvadó combizomzat hívja fel a problémára a figyelmet. Ezek a kutyusok már kifejezetten nehezen kelnek fel, nem szívesen mozognak, nem ugrálnak.
Kórhatározás:
Az ortopédiai fizikális vizsgálat után röntgen vizsgálattal már fiatal korban is sokszor láthatóak a csípőízületi diszplázia jelei még ízületi elfajulás nélkül. A röntgenfelvételt hátfekvésben, teljesen kinyújtott végtagokkal kell elvégezni, ezt csak bódításban lehet szakszerűen elvégezni. Fiatalabb korban tájékozódó jellegű felvétel készíthető, fajtától függően általában 12-24 hónapos kor között lehet már hivatalos szűrést is kérni. A csípőízületi diszplázia súlyosságának öt fokozata van A-tól (mentes) D-ig (súlyos). A röntgen felvételen vizsgáljuk a vápa és a combcsontfej szabályos alakját, egymáshoz való egyenlő távolságát (kongruens), hogy a combcsontfej mélyen ül-e a vápában (ezt a Norberg szög mérésével tesszük), vizsgáljuk az ízület épségét, szimmetriaviszonyait. Idősebb egyedben, a rendellenes csípőalakulás már következményes ízületi elfajulást eredményez, ilyenkor a sekély ízületi vápa széli részein már csontos felrakódás látszik, a combcsontfej ellaposodott, gombaformájú, vagy a csontos felrakodásoktól teljesen torz formájú, a combcsontfej subluxált vagy teljesen luxált állapotú, a combcsont fej nyaka eltűnik, az ízület merev, mozgatása komoly fájdalommal jár, súlyos hátulsó testfél gyengeséget okozva.
Kezelés:
Nagyon fontos a terhelt egyedek tenyésztésből való kivétele, ezzel csökkenthető a probléma előfordulási gyakorisága. A szűréseken talált csípőízületi problémás kutyusokat nem szabad tenyészteni vagy munkakutyának kiképezni. Ezeket a jószágokat kímélni kell a komolyabb fizikai megterhelésektől, nem célszerű lépcsőztetni, ugráltatni, futtatni, viszont kirándulni, úsztatni kifejezetten ajánlott. Porcépítő készítményekkel segíthetjük az ízületi porcfelszín regenerációját, ezen készítmények növelik az ízületi nedv mennyiségét, így mintegy beolajozzák a diszplázia miatt sérülékeny ízületi felszínt, a már sérült porcfelszínt újjáépítik. Amennyiben már mozgászavar is társul a problémához, akkor gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítményeket kell adni. Amennyiben a konzervatív kezelés nem elégséges, akkor műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Az emberi csípőprotézishez hasonló állatgyógyászati implantátumok igen költségesek, ezért 30 kg-ig világszerte elfogadott megoldás a rendellenes combcsontfej műtéti eltávolítása, ezzel az ízület mentesül a fájdalmat okozó erőbehatásoktól és az ízületi tokot szorosan zárva a terjedelmes combizmok tökéletesen helyben tartják az operált végtagot. 30 kg-nál nagyobb súlyú kutyánál mindenképpen jobb a csípőprotézis beültetése.
KERESZTEZŐDŐSZALAG-SZAKADÁS
Bevezetés:
Egy rossz mozdulatot követően (az emberi labdarúgó vagy sísérülésekhez hasonlóan), ha a hátulsó végtag oldalirányban vagy maga alá fordul a térdízület belső szalagrendszere sérülhet. Leggyakrabban az ún. elülső kereszteződőszalag sérül, mely a combcsont és a sípcsont közötti térdízület legfontosabb stabilizáló rendszere, amely azért felelős, hogy a lépéskor a combcsont által adott erőhatás a sípcsonthoz továbbítódjon, hogy a lábvég eltolhassa maga alól a talajt.
Tünetek:
Az elülső kereszteződőszalagot két rostos kötélszerű szalag alkotja, mely sérülhet részlegesen néhány rost elszakadásával, amikor meggyengül csak a szalag és súlyos sántítás nem társul a térdízületi duzzanathoz és fájdalomhoz. A meggyengült szalag vagy egy erősebb behatásra akár egy egészséges szalag is teljesen elszakadhat, amikor súlyos sántítás is jelentkezik, a végtag használata így korlátozott, szinte csak ujjheggyel érintik a talajt. A kereszteződő szalag sérüléséhez nem ritkán a térdízületi porckorongok, a meniscusok begyűrődése is társulhat, mely még intenzívebb fájdalmat eredményez.
Kórhatározás:
Kereszteződőszalag szakadás esetén legfontosabb az alapos ortopédiai fizikális vizsgálat, amely során azt vizsgáljuk, hogy a combcsont és a sípcsont elmozdítható-e egymáshoz képest előre és hátrafelé a térdízületnél, ha igen ezt hívjuk fióktünetnek, ami egyértelmű jele a kereszteződőszalag szakadásnak. Súlyos sántításnál fájdalmas térdízület esetén sokszor csak bódításban lehet egyértelműen kiváltani a fióktünetet. Röntgen vizsgálattal a szalagrendszer nem látszik. Kétes esetben stresszfelvételt lehet készíteni illetve lehetőség van MR vizsgálatra is.
Kezelés:
Részleges kereszteződőszalag sérülés esetén porcépítőkészítményeket és fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő készítményeket használhatunk, teljes szalagsérülés esetén viszont csak műtéti stabilizálás az egyetlen lehetőség. A műtét során 30 kg-os testsúlyig elégséges a térdízületi sérült szalagok kitisztítása után az ízületen kívül (Floh-féle műtét) behelyezett két erős műszalaggal stabilizálni a térdízületet. 30 kg-nál nagyobb kutyusnál biztonságosabb a TPLO műtéti technika.
TÉRDKALÁCS FICAM (Patella luxatio)
Bevezetés:
Főleg fiatal kistestű kutyák gyakori fejlődési rendellenessége, amikor a térdkalács oldalirányba ficamodik. A térdkalács az egyenes combizom íncsontja, mely a terjedelmes combizom inát segíti át a térdízületen. Két oldalsó (egy belső és egy külső) és egy középső szalag tartja és közben a combcsonton lévő térdkalácshoz igazodó vályúban szánkózhat le-fel. Háromféle okból ficamodhat a térdkalács:
1. A három tartó szalagból leggyakrabban a belsővel van gond, ilyenkor a térdkalács befelé ficamodik.
2. Előfordul, hogy a térdkalács árka sekély és ezért tud kiugrani belőle a térdkalács.
3. Rendes esetben az egyenes combizom, a térdkalács és az egyenes combizom tapadási helye egy vonalba esnek. Van, hogy az egyenes combizom inának a sípcsonton való tapadása nem pont középre a térdkalács alá esik és az okozza a problémát.
Tünetek:
A térdkalács ficamnál azt látjuk, hogy a kiskutya fel-felkapja séta közben a lábát, három lábon szalad, majd megrázza, helyreteszi a ficamodott térdkalácsát és szalad tovább rendesen a négy lábon. Általában a tünetek erőssége alapján négy fokozatot különböztetünk meg, az I (enyhe) IV-es (súlyos) között, attól függően, hogy mennyire használja a végtagot. A térdkalács ficam általában nem jár fájdalommal, viszont statikai problémát jelent a kutyusnak, hiszen ha nincs helyén a térdkalács úgy ráterhelni sem tud a végtagra. Ha sokat háromlábazik így a kutyus, úgy az izomzata is sorvadhat, ami akár visszafordíthatatlan is lehet, ezért ezt megelőzendő érdemes felkeresnünk ortopédiában jártas állatorvost ilyen jellegű probléma esetén.
Kórhatározás:
A jellegzetes tünetek már utalhatnak a problémára, amit alapos fizikális vizsgálattal diagnosztizálhatunk.
Kezelés:
Ha gyakori háromlábazást okoz mindenképpen érdemes műtéti megoldást választani. A három típusnak megfelelően három megoldás létezik. A belső tartó szalag gyengesége esetén medialis oldalon stabilizáljuk a térdkalács oldalirányú mozgását. Amennyiben a térdkalács árka sekély, akkor azt kell mélyíteni a műtét során. Ha az ín tapadási helye nem középre esik, akkor a tapadási helyet kell áthelyezni a megfelelő helyre a műtét során.
PORCKORONGSÉRV (DISCUS HERNIA)
Bevezetés:
Négylábú társainknál is kialakulhatnak porckorongbetegségek, melynek két fő formája ismert. Az egyik esetben egy trauma (pl. autóbaleset) okozta gerincsérülés idézhet elő hirtelen kialakuló bénulásos tüneteket egyébként akár teljesen egészséges porkorongokkal rendelkező kisállatnál. A második, jóval gyakoribb forma, amikor a porckorong lassan megy tönkre, rugalmasságát és víztartalmát fokozatosan elveszítve, egyre jobban kitüremkedve a gerinccsatorna felé, majd végül a sérült porckorong egy része sérvként kitüremkedve, vagy kizáródva okozhat az egyre nehezebben mozgó kisállatnál akár hirtelen bénulásos tüneteket.
Leggyakrabban a hátágyéknál jelentkezik, de előfordulhat a nyaki szakaszon is.
Tünetek:
Hátágyéki porc korongkitüremkedés esetén púposított hátat, kötött hátizmokat, esetleg sántítást vagy ügyetlen hátulsó végtagokat látunk. Hátágyéki porckorongsérv esetén erős fájdalmat, hátulsó végtagbénulást, esetleg húgyhólyagbénulást és következményes vizeletürítési problémákat. deszkakemény hátizmokat és hasfalat, bőrtúlérzékenységet találunk. Nyaki porckoronprobléma esetén kötött nyakizmokat ás mellső végtagproblémákat látunk.
Kórhatározás:
Alapos fizikális vizsgálat, neurológiai vizsgálat, röntgenvizsgálat, kontrasztos gerincfestés (myelografia), esetleg MR
Kezelés:
Enyhébb esetben non-szteroid fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, B1-vitamin kiegészítés, esetleg egyéb kiegészítő kezelések (pl. gyógytorna, fizikoterápa, mágnesterápia). Súlyosabb esetben szteroid-gyulladáscsökkentők, vagy műtéti ellátás.
EPILEPSZIA
Bevezetés:
Az epilepsziás tünetek agykérgi rendellenes működésből alakulnak ki. Okozhatja az agykéreg megbetegedése, amit primer vagy valódi epilepsziának neveznek, de epilepsziás tüneteket okozhat az agykéreg működését befolyásoló más szervrendszerek (pl. vese, máj) megbetegedése is, ezeket másodlagos formának nevezhetjük.
Tünetek:
Az epilepsziás tünetekre jellemző, hogy kiváltó ok nélkül, általában hasonló tünetekkel, legtöbbször azonos ideig tartanak. A tünetek nagyban függnek az agykérgi lokalizációtól. Enyhébb esetben szinte csak viselkedészavarokat, mozgászavarokat, elbambulást, egy-egy izomcsoport rángását (pl. önkéntelen szájmozgások, szájcsattogtatás, csámcsogás) látjuk. Súlyosabb esetben tudatzavart, vagy akár eszméletvesztést látunk az egész testre kiterjedő izomgörcsökkel.
Kórhatározás:
Az epilepsziás tünetekről érdemes rohamnaplót és rohamvideót készíteni, ami nagyban segíthet az epilepsziát okozó agykérgi terület behatárolásában és a megfelelő kezelés kialakításában is. Az elsődleges epilepsziás állatoknál a roham lezajlása után sokszor csak EEG-vizsgálattal állapítható meg bármiféle eltérés. A másodlagos epilepsziáknál vérvétel, esetleg gerincvelőfolyadék vizsgálata jöhet szóba. Az agyi morfológiai elváltozásokat CT és MR vizsgálatokkal lehet kimutatni.
Kezelés:
Nagyon fontos, hogy elkülönítsük a valódi epilepsziát a sokszor kísértetiesen hasonló pánikbetegektől és a provokált rohamoktól, és antiepileptikumot tényleg csak epilepsziában adjunk, amennyiben a rohamok gyakorisága és súlyossága ezt megköveteli.