Fertőző macskabetegségek
FERTŐZŐ MACSKABETEGSÉGEK
Macskaleucosis (FeLv)
Bevezetés:
A macskaleucosis a macskák egyik legveszélyesebb betegsége. Egy onkogén Retrovírus okozza, amely a fehérvérsejtek daganatos elfajulását idézheti elő. A fertőzött macskák közvetlen kapcsolattal, nyállal, orrváladékkal és leginkább vér a vér útján adják át a fertőzést. Gyakori az utcai marakodással (pl. párzással!) történő fertőződés, de sajnos a fertőzés akár a méhen keresztül is átjut, így akár fertőzötten is jöhet világra egy kismacska. Bár azt mondják a macskáknak hét élete van, mégis vannak olyan vírusos betegségeik, amiket nem tudunk gyógykezelni. A macskák vírusos fehérvérűsége ellen viszont védőoltásokkal legalább védekezhetünk!
Tünetek:
A vírusfertőzés lappangási ideje nagyon változó, a vírus akár hosszú ideig is megbújhat a szervezetben tünetmentesen, majd sokszor egy jelentéktelen betegség következtében meggyengült szervezetben vírusszaporodás indul meg, és okoz lázas tüneteket. A csontvelőben a fehérvérsejtek túlszaporodása miatt a vörösvérsejtképzésnek egyre kevesebb tere marad, így gyakori az egyre súlyosbodó vérszegénység kialakulása, fakó nyálkahártyákkal, gyengeséggel, levertséggel, étvágytalansággal, esetleg az oxigénszállítás csökkenéséből nehézlégzéssel. A fehérvérsejtek burjánzása számos szervet érinthet, így a tünetek is változatosak. A burjánzó túlszaporodása miatt Gyakori a testtájéki (pl. áll alatti, térdalji) nyirokcsomók megnagyobbodása.
A lép és májmegnagyobbodás miatt megnagyobbodott előhasi tájék jelentkezhet, sokszor általános lesoványodás mellett. Májelégtelenség esetén sárgaság is kialakulhat. Gyakori a bélrendszeri forma, amikor a vékonybél nyirokrendszerében burjánzó fehérvérsejtek okoznak bélfalmegvastagodást, idült hasmenést, hányást és következményes folyadékveszteséget, rugalmatlan bőrt, harmadik szemhéj előesést, beesett szemeket. Nem ritkák a légúti tünetek, a köhögés, nehézlégzés, melyet nem csak a hörgő körüli megnagyobbodott nyirokcsomók, hanem maga a lázas állapot, a vérszegénység és sokszor a légúti társfertőzések okoznak. Előfordulhat vese forma is, amikor a vesék daganatos elfajulása idéz elő a veseelégtelenséget, és okoz sok ivást és vizelést, rossz közérzetet, hányogatást. A fertőzés idegrendszeri tüneteket is előidézhet. Ezeken kívül vemhes macskákban magzatkárosodást, vetélést is okozhat.
Kórjelzés:
A macskaleucosis vérvizsgálatból egyértelműen diagnosztizálható. A betegség fertőzéstani tulajdonságai miatt (pl. hosszú tünetmentes lappangás, veleszületett fertőzés) nagyon lényeges a macskák szűrése vírustesztekkel. Ezen vírustesztek elvégzése utcáról, menhelyről befogadott kismacskáknál kiemelten fontos!
Megelőzés, Kezelés:
Legfontosabb a megelőzés! Amennyiben macskánk találkozhat más macskákkal, akkor mindenképpen érdemes negatív vérteszt után védőoltásban részesíteni és a marakodás megelőzésére ivartalanítani.
Macskaleucosis esetén legfontosabb teendő a beteg macska elkülönítése, hogy más macskákat ne fertőzhessen. Ezután tüneti kezelést és immunerősítést tudunk alkalmazni, ameddig az állat általános életminősége nem romlik le teljesen.
Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP)
Bevezetés:
A macskák fertőző hashártyagyulladását Corona vírus okozza, melyet a fertőzött macskák testváladékaikkal adhatnak tovább, de sajnos a méhen keresztüli fertőzés sem ritka. A betegség gyógyíthatatlan!
Tünetek:
A betegség leggyakoribb formájában has- és/vagy mellhártyagyulladás okozta hasűri és/vagy mellűri gyulladásos folyadékfelhalmozódás okozza a tüneteket. Jellemző a vírusfertőzésben a tartós vagy vissza-visszatérő láz, levertség, étvágytalanság, vérszegénység. Hashártyagyulladás esetén jelentősen megnagyobbodott hastérfogat, fogyás, hasi fájdalom a legjellemzőbbek. Gyulladásos gócok alakulhatnak ki a belső szervekben, így okozva szeri tüneteket, gyakran hasnyálmirigy-gyulladás okoz hányásokat, de kialakulhat vese és májelégtelenség is. Mellhártyagyulladás esetén a nehézlégzés a legjellemzőbb tünet. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, sőt szemprobléma is. Létezik száraz forma is, amikor nem találunk folyadékfelhalmozódást a testüregekben.
Kórjelzés:
A tünetek és a fizikális vizsgálat alapján sokszor kiegészítő vizsgálatokra van szükség a pontos diagnózishoz. A testüregekben jellemző folyadékfelhalmozódást röntgen és hasi ultrahang vizsgálattal lehet kimutatni. A kórokozó kimutatására vérvizsgálat vagy a testűri folyadékminta alapján van lehetőség.
Megelőzés, (Kezelés):
Legfontosabb a megelőzés, hiszen a tüneteket mutató megbetegedett állatokat sokszor még tünetileg sem tudjuk kezelni. Szerencsére van a betegség ellen egy orrba cseppentős vakcina forgalomban, melyet minden olyan macskának javasolt beadatni, aki más macskákkal találkozhat. A kijárós macskákat emiatt is javasolt ivartalanítani, hogy kisebb legyen a fertőződés lehetősége.
Macskák fertőző immunhiányos betegsége (FIV)
Bevezetés:
A macskák vírusos immunhiányos betegsége egy nagyon veszélyes, gyógyíthatatlan megbetegedés. A fertőzött macskák testváladékaikkal adják át a fertőzést. A macska-aids elnevezés az emberi HIV fertőzés hasonló immunhiányos tüneteiről kapta a nevét, de a korokozó csak macskafélékre veszélyes.
Tünetek:
A vírusfertőzés magas lázat, levertséget, étvágytalanságot, fogyást okoz. Az általános védekezőkézség csökkenése miatt másodlagos fertőzések alakulnak ki, változatos tüneteket okozva. Jellemző a szájüregi fekélyes gyulladás kialakulása. Gyakori az emberi HIV fertőzéshez hasonlóan a tüdőgyulladás és bőrfertőzések kialakulása. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is.
Kórjelzés:
Vérvizsgálattal egyértelműen diagnosztizálható a betegség.
Megelőzés, (Kezelés):
Sajnos nincs forgalomban védőoltás a betegséggel szemben, így egyetlen amit tehetünk, hogy a kijáró és más macskákkal találkozó macskákat legalább ivartalanítjuk, hogy kisebb legyen a fertőződés esélye.
A betegség kezelésére is csak tüneti kezelést (pl. immunerősítő készítményekkel, a társfertőzések kezelésével) tudunk alkalmazni, és a fertőzött macskákat elkülönítjük társaiktól.
MACSKANÁTHÁK
Bevezetés:
A macskanátha egy gyűjtő fogalom, amibe többféle felső légúti megbetegedés tartozik.
Lásd: macskák calicivírus okozta náthája, macskák fertőző rhinotracheitise, tágabb értelemben a chlamidiosis (bár ez nem vírusos).
MACSKÁK CALICIVÍRUS OKOZTA NÁTHÁJA
Bevezetés:
A calicivírusos macskanátha az emberi influenzához hasonlóan gyorsan terjed és az influenzánkhoz hasonló kellemetlen tüneteket okoz macskákban.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után láz, étvágytalanság alakul ki, majd leginkább felsőlégúti tünetek jelentkeznek. Jellemző a kötőhártyagyulladás, kipirult és váladékos kötőhártyák. A szájüregben jellegzetes kiterjedt szájnyálkahártyagyulladás, nyelvfekélyek alakulnak ki. Jellemző még az orrnyálkahártyagyulladás, orrfolyás, trüsszögés is, sőt súlyosabb esetben tüdőgyulladás is kialakulhat, ilyenkor nehézlégzést és köhögést is látunk.
Megelőzés, Kezelés:
A kombinált oltásokban szerepel a Calicivírus, így ezekkel védekezhetünk a fertőzés ellen.
A megbetegedést csak tünetileg tudjuk kezelni, és ilyenkor is sajnos gyakori a betegség idülté vállása.
MACSKÁK FERTŐZŐ RHINOTRACHEITISE
Bevezetés:
A felső légúti megbetegedést macska herpeszvírus okozza. A kórokozó gyorsan terjed a fertőzött váladékokkal. Csökkent immunállapot mellet, így fiatal vagy idős korban illetve más betegséghez társultan komoly megbetegedést okozhat.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után láz, levertség, étvágytalanság jelentkezik, majd légycső- és orrnyálkahártyagyulladás miatt orrfolyás, trüsszögés, nyálzás, esetleg köhögés és nehézlégzés jellemző. Gyakori a kötőhártyagyulladás, kipirult, váladékos szemekkel, időnként szaruhártyagyulladással, elhomályosodott szaruhártyával. A vírusfertőzéshez bakteriális felülfertőződés is társulhat, ilyenkor már gennyes váladék kialakulása látszik. A macska herpesz vírus fertőzhet méhen keresztül is, így magzatelhalást, vetélést illetve fertőzötten született kismacskákat is eredményezhet.
Megelőzés, Kezelés:
A macska herpesz vírus szerencsére a kombinált védőoltásokban jelen van, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen.
A megbetegedett macskákat csak tüneti kezeléssel (pl. vírusellenes szemcsepp, társfertőzések ellen antibiotikum, nyálkaoldók) lehet kezelni, de így is előfordulhat, hogy a macskanátha vissza-visszatér vagy idülté válik.
CHLAMYDIOSIS
Bevezetés:
Az emberre is veszélyes felső légúti megbetegedés kórokozóját a Chlamidia psittachit papagájokból sikerült először kimutatni, ezért a betegséget papagájkórnak is nevezik. Macskákban gyakori probléma, kutyákban ritka. A korokozó a fertőzött testváladékokkal, leginkább szem és orrváladékkal terjed.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után kötőhártyagyulladás alakul ki, kipirult, majd duzzadt kötőhártya, könnyezés, majd szemváladékozás, hunyorgás, a váladéktól akár teljes szemhéjösszetapadás, pislogóhártyaelőesés jellemző. Emellett orrnyálkahártyagyulladás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, társfertőzéseknél tüdőgyulladás is kialakulhat. A chlamidiosis emellett magzatkárosodást, sőt vetélést i okozhat.
Megelőzés, Kezelés:
A nagyobb macska kombinált oltásokban szerepel a Chlammydia psittachi is, így ezekkel védekezhetünk a fertőzés ellen.
Megbetegedés esetén tüneti kezelést (szemcsepp, társfertőzések elleni antibiotikum) alkalmazhatunk.
MACSKÁK FERTŐZŐ BÉLGYULLADÁSA
Bevezetés:
A macskák fertőző bélgyulladását okozó Parvo vírus súlyosfoku fehérvérsejtszám csökkenést is okoz, ezért a betegséget panleukopéniának is nevezik. A korokozó leginkább a fertőzött bélsárral, illetve kisebb mértékben más testváladékokkal fertőzhet.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után lázas állapot, levertség, étvágytalanság, majd erős, vízszerű, esetenként véres hasmenés és hányás jelentkezik, majd a kiszáradás miatt a bőr rugalmatlanná válik,. Kölyökmacskákban előfordulhat olyan gyors lefolyás, hogy azok a hasmenés kialakulása előtt akár meg is halhatnak.
Megelőzés, Kezelés:
A kombinált védőoltásokban jelen van a macska parvo is, így ezekkel védekezhetünk a fertőzéstől!
A betegség kezelésénél a bélgyulladás tüneti kezelésére van csak lehetőségünk.
VESZETTSÉG (RABIES)
Bevezetés:
A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.
Tünetek:
A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási kézség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.
Kórjelzés:
Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.
Megelőzés:
Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges!
Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más álatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani.
Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!