Emésztőszervi problémák vadászgörényeknél

EMÉSZTŐSZERVI PROBLÉMÁK

Fogkövesség

Bevezetés:
Húsevő társállataink nagyon gyakori problémája a fogkövesedés. A húsevők lúgos száj ph-ja és szájüregi baktériumflórája kifejezetten kedvez a fogak felszínén kialakuló lepedékképződésnek, majd fogkövesedésnek.

Tünetek:
A fogkövesedés nem csak szájhigiéniai problémát, ínygyulladást okoz, hanem a gyulladásos ínyen keresztül a vérkeringésbe is bejutó korokozók akár távoli szervekbe is eljuthatnak. Az ínygyulladás első tünete a kipirult, vérzékeny ínyszél. Az idült ínygyulladásnál már visszafordíthatatlan ínysorvadás is kialakulhat. Majd a gyulladásos íny és a fog közötti ínytasakban kialakuló fogkő miatt a fogak kilazulhatnak. A fogmedri gyulladásból, mint gócból a vérkeringésbe jutó baktériumok sokszor a szívbillentyűkön okoznak gyulladást, melynek szívbillenytű-elégtelenség lehet a következménye. Előfordulhat gyulladásos távoli góc a vesékben, a májban vagy más szervben is.

Megelőzés, Kezelés:
Nagyon lényeges a megelőzés! A fogkövesedésre leginkább hajlamos kistestű kutyafajtáknál már kölyök korban el kell kezdeni a prevenciót. Eleinte elegendő, ha azt elérjük, hogy engedje a kiskutya, hogy a szájába és a fogaihoz érhessünk. Később így könnyebb lesz megtanulnia a fogtisztítást is. A lepedékképződés ellen többféleképpen védekezhetünk, de legfontosabb a mechanikai fogtisztítás, fogmosás. Kaphatók lepedékképződést csökkentő táplálékkiegészítők. Bizonyos száraz állateledelek kifejezetten jók fogkövesedés ellen. Használhatunk még rágószalagokat is.

Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell.

Fogínytúlsarjadzás (Epulis)

Bevezetés:

Jóindulatú folyamat, a fogíny túlsarjadzása. Rövidorrú fajtákban gyakori probléma.

Tünetek:

Eleinte csak esztétikai probléma, majd az ínytúlnövés alatti részeken megül a táplálékmaradék, ott bomlik és rossz szájszagot valamint ínygyulladást okoz, később az állandó foglepedékből fogkő alakul ki. Nem ritkán az epulis teljesen ráborul a fogra, rágási problémákat, féloldalas rágást és következményes fogkövesedést, ráharapva ínyvérzést okozva. Extrém esetben az epulis teljesen rá is nőhet a fogra.

Bélgyulladás (Enteritis)

Bevezetés:
Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl. vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia is.

Tünetek:
A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás. Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.

Kórhatározás:
Általában a kórelőzményből, a tünetekből és a fizikális vizsgálatból könnyen diagnózishoz juthatunk, de időnként bélsárvizsgálatra, esetleg hasi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához.

Kezelés:
Minden esettben koplalás, bélbevonó készítmények, tea, majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok. Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű folyadékot veszített a kisbeteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet.

Bélflóraeltolódás (Dysbiosis)

Bevezetés:
Az állatok bélflórája igazodik a táplálkozásukhoz, és normál esetben amennyiben a táplálék összetétele nem nagyon változik, akkor a bélben élő baktériumok egyensúlyt alakítanak ki és így segítik a rendes emésztést. Hirtelen táplálékváltásnál, vagy a bélbaktériumokra is ható gyógyszerek (pl. antibiotikumok) hatására a bélflóra egyensúlya felborulhat és kialakul a dysbiosis.

Tünetek:
Lágyabb, esetleg hasmenéses bélsár, hosszabb idő után felszívódási zavarok, vitaminhiány, fogyás,

Kórhatározás:
Bélsárvizsgálat segítségével állapíthatjuk meg, hogy nem egy kórokozó baktérium okozza a tüneteket csak a normál bélflóra aránybeli eltérése.

Kezelés:
Probiotikumok, diéta, esetleg vitaminkiegészítés.

Bélelzáródás (Ileus)

Bevezetés:
Bélelzáródás leggyakrabban idegen tárgyak lenyelésével alakul ki, amennyiben az éppen elzárja a bél üregét. A vadászgörények a növényi eredetű táplálékot nem tudják emészteni, így akár egy darab zöldség is bélelzáródást okozhat. Ritkábban a bélfalból kiinduló kórfolyamat, leginkább béldaganat is elzárhatja a bél üregét. Esetenként a hasüregben zajló egyéb problémák (például ha egy bélkacs hasi sérvbe türemkedik be) is összenyomhatják kívülről a bél üregét, így okozva bélelzáródást.

Tünetek:
A jellemző tünet teljes bélelzáródás esetén a hányás, mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz. Egy idő után feltűnik, hogy nincs bélsárürítés. Gyakori az étvágytalanság, hasi fájdalom, hasi görcs, gázos belek, egyre kiteltebb has, romló általános állapot, levertség. Ha nem teljes az elzáródás, vagyis csak részlegesen zárja el valami a bél üregét, akkor kevésbé látványos tüneteket észlelhetünk, mint hányogatás, lassú fogyás, rossz étvágy, esetenként vékonyabb és kevesebb mennyiségű bélsárürítés.

Kórhatározás:
Bélelzáródás gyanújában nagyon fontos a gyors és pontos kórhatározás, melyhez elengedhetetlen az alapos fizikális vizsgálatot követő kontrasztos röntgenvizsgálat illetve hasi ultrahang-vizsgálat..

Kezelés:
Általában mihamarabbi műtéti ellátás (bélmetszés, esetenként bélkimetszés), majd konzervatív utókezelés.