VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ VADÁSZGÖRÉNY BETEGSÉGEK

Ajánlott oltási program vadászgörények számára:

8-10. hét: Kombinált oltás 10-12. hét: Kombinált ismétlő 14-16. hét: Veszettség elleni oltás (Kijáró illetve külföldre utazó vadászgörényeknek!) 6. hónap: Kombilált ismétlő (Szopornyica, Leptospirosis) 1. év: Veszettség + kombinált oltás (majd évente)

SZOPORNYICA

Bevezetés

A Paramyxovirus okozta megbetegedés vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet. A korokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:

A lappangási idő vadászgörényekben nagyon rövid, súlyos tünetek akár néhány órával a fertőződés után kialakulhatnak, és gyakran elhullás is bekövetkezik. Lázas állapot, étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Vadászgörényekben nagyon jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később.

Megelőzés, Kezelés:

A vadászgörényeket 2 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de gyakori az elhullás.

LEPTOSPIROSIS

Bevezetés:

A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de tünetekben megnyilvánuló leptospirosis szerencsére ma már ritkán alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.

Tünetek:

Egy-két hetes lappangási idő után magas láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki.

Megelőzés, Kezelés:

Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen. Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése reményteli lehet.

VESZETTSÉG

Bevezetés:

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:

A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási kézség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:

Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:

Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más álatokkal is találkozó vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani. Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!

NŐSTÉNY VADÁSZGÖRÉNY IVARTALANÍTÁSA

Nőstény vadászgörények ivartalanításának több oka is lehet:

Nem kívánt szaporulat kivédése

A görényfélék nagyon szapora állatok. A vadászgörények általában 5-12 hónapos koruk körül már ivarérettek, a nőstények tavasztól őszig ivarzásra képesek, a párzás petesejtleválást provokál, évente akár több almot is lerakhatnak, egy alomban átlag 3-8 kisgörényt fialnak.

Kijáró nőstény görények párzási marakodásának kivédése

A párzáshoz kapcsolódó harapásokkal, karmolásokkal erősen fertőzött sebeket ejthetnek egymáson. A párzási időszakok között is a hímek gyakran támadóak a nőstényekkel.

Lakásban tartott nőstény vadászgörényeknél az ivarzási tünetek megszüntetésére

A vadászgörények tüzelési tünetei általában nem nagyon zavaróak, de túltüzelés esetén már egésszégügyi oka lehet az ivartalanításnak.

Betegségmegelőzési céllal

A nőstény vadászgörényeket többféle betegség kialakulásának megelőzése miatt is tanácsos ivartalanítani. Gyakori probléma az egyedül tartott vadászgörényeknél a túltüzelés, a hyperoesztrogenismus, amikor szinte folyamatosan magasabb nő nemi hormon szintek miatt a péra állandóan duzzadt, a magas ösztrogénszint pedig súlyos csontvelőkárosodást és vérszegénységet okoz, illetve az immunrendszert károsítva fertőzéseknek ad lehetőséget. Idősödő korban gyakori a rendellenes petefészekműködés, akár petefészekcysta kialakulása, és gyakran alakul ki méhgyulladás is. Az ivartalanítás az ivarszervi gyulladásos betegségek mellett az ivarszervi daganatos betegségek megelőzésében is fontos. A fiatal korban elvégzett ivartalanítás az emlődaganatok kialakulásának esélyét is nagyban lecsökkenti.

Gyógyítási céllal

Méhgyulladás vagy más kóros méhelváltozás illetve kóros petefészekelváltozás, hyperoesztrogenismus esetén terápiás céllal szükséges az ivartalanítást elvégezni.

Nőstény vadászgörények ivartalanításával kapcsolatos tudnivalók:

Az ivartalanítást általában ivarérettség után, kb. 4 hónapos kortól szokás elvégezni. A hasi műtét altatásban történik, emiatt előtte néhány órát koplaltatni érdemes a vadászgörényt. A hasfali metszést rétegesen zárjuk, a bőrvarratokat egy hét elteltével távolítjuk el. A varratszedésig a műtéti seb nyalogatását védőgallérral akadályozzuk meg.

Hím vadászgörények ivartalanításának több oka is lehet:

Nem kívánt szaporulat kivédése

A görényfélék nagyon szapora állatok. A vadászgörények általában 5-12 hónapos koruk körül már ivarérettek, a nőstények tavasztól őszig ivarzásra képesek, a párzás petesejtleválást provokál, évente akár több almot is lerakhatnak, egy alomban átlag 3-8 kisgörényt fialnak.

Kijáró hím vadászgörények párzási marakodásának és hyperagresszív viselkedésének kivédése

A kijáró hím vadászgörények gyakran marakodnak egymással egy-egy nőstény kegyeinek elnyeréséért, illetve az elnyert nősténnyel a párzás alatt, és jellemzően a pázási időszaok között is. A harapásokkal, karmolásokkal erősen fertőzött sebeket ejthetnek egymáson.

Lakásban tartott hím vadászgörények jelölésének és hyperagresszív viselkedésének megszüntetése

A szobában tartott ivarérett hím vadászgörények kellemetlenségeket okozhatnak azzal, hogy penetráns illatú hím nemi hormonokkal teli vizeletükkel jelölik meg tárgyainkat a lakásban. Emellett a párzási időszakon túl még a nőstényekkel is agresszívak, támadóak.

Az ivartalanítással kapcsolatban a tulajdonosoknak érdemes tudnia:

Az ivartalanítás altatásban történik, így az altatószer esetlegesen hányást okozó mellékhatása miatt fontos, hogy a műtét előtt néhány órát koplaltassuk állatunkat. A műtét során a heréket távolítjuk el a herezacskó előtt ejtett kb. fél cm-es seben keresztül. A műtéti sebet varratokkal egyesítjük, a bőrvarratokat egy hét múlva vesszük ki. A műtéti seb nyalogatását védőgallérral akadályozhatjuk meg.

VADÁSZGÖRÉNY TARTÁSA

Táplálás?

A görényfélék alapvetően húsevő ragadozók, így eleségük 60 %-át állati eredetű fehérjének kell kitenni. A kölyköket 3 hónapos korukig naponta legalább 5-ször, 6 hónapos korukig 3-szor, később a felnőtt görényeket naponta kétszer etessük.

Állati eredetű fehérjeforrásként húsfélék (baromfi, nyúl, vad), belsőségek, szálkamentes halféleségek, főtt tojás, adhatók. Sertéshúst ne adjunk.

A mézet kifejezetten szeretik. Növényi eredetű eleségként főtt rizst, aprított gyümölcsöket adhatunk köretként. A görények nem képesek a növényi alkotók emésztésére, ráadásul a mohón egybe lenyelt nagyobb darabok bélelzáródást okozhatnak.

A magas gyümölcssav tartalmú gyümölcsök (citrom, narancs, grapefruit) etetését kerüljük. A kereskedelemben már kaphatók kimondottan a görények számára készült szárazeledelek és konzervek. A vadászgörények rendkívül kíváncsi állatok, mindent megkóstolnak. Vigyázzunk más eleségekhez, idegen anyagokhoz, szobanövényekhez ne juthassanak. Tiszta ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre.

Tenyésztés?

A vadászgörények már 5-9 hónapos korukra ivarérettek, de a tenyészérettség 2-5 éves kor között van. 38-44 napos vemhességi idő után 3-10 fejletlen, fészeklakó kisgörény születik, melyek születési súlya 6-12 g, szemüket csak 34 napos korban nyitják ki. A kisgörényeket 6-7 hetes korukban lehet elválasztani anyjuktól.

Elhelyezés?

A vadászgörény kifejezetten nagy mozgásigényű kisállat. Nem helyes egész nap egy ketrecbe zárva tartani. Legjobb, ha szabadon tartjuk a lakásban. Legalább naponta háromszor sétáltassuk. Vigyázzunk ne tudjon megszökni. A lakásban tartott görényt ne hagyjuk magára olyan helyiségben, ahol kárt okozhat magában vagy a lakásban. Amikor nincs szem előtt érdemes olyan helyiségbe vagy megfelelő méretű, jól zárható ketrecbe zárni, ahol nem okozhat bajt. Megfelelő búvó illetve alvóládát, etetőedényt, itatót, alomtálcát mindenképpen igényelnek, szeretik a játékokat, a függőágyat. A könnyen szétrágható és lenyelhető műanyag és gumijátékok, a szétrágott textíliákból lenyelt fonalak, madzagok végzetes bélelzáródást okozhatnak. Fajtársaikkal ivarérettségük után kifejezetten agresszíven viselkedhetnek. Még az ellenkező nemű egyedek is csak a párzási időszakban (tavasztól őszig) tűrik meg egymást, ez alól kivétel lehet az ivartalanított és kölyök koruk óta együtt nevelt egyedek.

Járványvédelem?

Ha a vadászgörényünket csak a lakásban tartjuk is fontos néhány egészségügyi vonatkozást betartani, hiszen többféle húsevőkre veszélyes kórokozót behurcolhatunk mi magunk is a lakásba. A rendszeres bolhairtás és féreghajtás nélkülözhetetlen minden húsevő számára. Ha más húsevő állattal közvetlen kapcsolatba is kerülhet görényünk (pl. utcai séta, görénytalálkozó, külföldi utazás), akkor veszettség ellen is kell oltanunk. Az első utcai séta az első veszettség elleni oltás utáni 12 nap után tanácsolható legkorábban.

Vadászgörény betegségek

Aleuti betegség, Szopornyica, Leptospirosis, Veszettség

• EMÉSZTŐSZERVI PROBLÉMÁK:
  Fogkövesség, Fogínytúlsarjadzás, Bélgyulladás, Bélflóraeltolódás, Bélelzáródás
• LÉGÚTI PROBLÉMÁK:
  Asztma
• KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK:
  Bélférgesség, Bolhásság, Fülrühösség
• HÚGYUTI ÉS IVARSZERVI PROBLÉMÁK:
  Húgyhólyaggyulladás, Méhgyulladás
• BŐR PROBLÉMÁK:
  Allergia, Bőrgyulladás
• HORMONÁLIS BETEGSÉGEK:
  Cukorbetegség, Mellékvesekéreg-túlműködés, Túltüzelés
• MÉRGEZÉS

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Aleuti betegség

Bevezetés:
A veszélyes betegséget egy parvovírus okozza, melyet általában fertőzött nyércek testváladákaitól kaphatnak el a kijáró vadászgörények.

Tünetek:
Több hetes lappangási idő után étvágytalanság, lesoványodás, bágyadtság, majd (a kutya és macskaparvora is jellemző,de nem feltétlen hasmenéses!) véres bélsár megjelenése jellemző. A kialakuló veseelégtelenségtől a fenti tüneteken túl idegrendszeri tünetek, görcsök is kialakulhatnak, majd általában bekövetkezik az elhullás.

Szopornyica

Bevezetés:
A vírusos megbetegedés fiatal kutyákban illetve vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet, de felnőtt kutyákban is akár maradandó károsodásokat okozhat. A korokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után fiatal kutyában hirtelen kialakuló súlyos tünetek alakulhatnak ki, míg idősebb kutyákban általában elhúzódóbban alakulnak ki és kevésbé súlyos tünetek. Fiatal kutyákban magas láz, idősebbekben inkább csak hőemelkedés jellemző, majd étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat. Idült esetben az orrtükör és a talppárnák szárazak és kicserepesedtek. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később.

Vadászgörényekben a betegség lefolyása még gyorsabb. A tünetek néhány óra alatt jelentkezhetnek, és az idegrendszeri tünetek dominánsabbak, az elhullás még gyakoribb.

Megelőzés, Kezelés:
A kölyökkutyákat 2-3 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani.
Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de kölyök kutyáknál ennek kimenetele igencsak kétes.

Leptospirosis

Bevezetés:
A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de tünetekben megnyilvánuló leptospirosis kutyákban szerencsére ma már ritkán alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.

Tünetek:
Egy-két hetes lappangási idő után fiatal kutyákban magas láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki. Idősebb kutyában gyakori a tünetmentes átvészelés, de akár súlyos veseelégtelenség is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:
Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen.

Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése reményteli lehet.

Veszettség (Rabies)

Bevezetés:
A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:
A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási kézség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:
Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:
Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges!

Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más álatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani.
Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!

EMÉSZTŐSZERVI PROBLÉMÁK

Fogkövesség

Bevezetés:
Húsevő társállataink nagyon gyakori problémája a fogkövesedés. A húsevők lúgos száj ph-ja és szájüregi baktériumflórája kifejezetten kedvez a fogak felszínén kialakuló lepedékképződésnek, majd fogkövesedésnek.

Tünetek:
A fogkövesedés nem csak szájhigiéniai problémát, ínygyulladást okoz, hanem a gyulladásos ínyen keresztül a vérkeringésbe is bejutó korokozók akár távoli szervekbe is eljuthatnak. Az ínygyulladás első tünete a kipirult, vérzékeny ínyszél. Az idült ínygyulladásnál már visszafordíthatatlan ínysorvadás is kialakulhat. Majd a gyulladásos íny és a fog közötti ínytasakban kialakuló fogkő miatt a fogak kilazulhatnak. A fogmedri gyulladásból, mint gócból a vérkeringésbe jutó baktériumok sokszor a szívbillentyűkön okoznak gyulladást, melynek szívbillenytű-elégtelenség lehet a következménye. Előfordulhat gyulladásos távoli góc a vesékben, a májban vagy más szervben is.

Megelőzés, Kezelés:
Nagyon lényeges a megelőzés! A fogkövesedésre leginkább hajlamos kistestű kutyafajtáknál már kölyök korban el kell kezdeni a prevenciót. Eleinte elegendő, ha azt elérjük, hogy engedje a kiskutya, hogy a szájába és a fogaihoz érhessünk. Később így könnyebb lesz megtanulnia a fogtisztítást is. A lepedékképződés ellen többféleképpen védekezhetünk, de legfontosabb a mechanikai fogtisztítás, fogmosás. Kaphatók lepedékképződést csökkentő táplálékkiegészítők. Bizonyos száraz állateledelek kifejezetten jók fogkövesedés ellen. Használhatunk még rágószalagokat is.

Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell.

Fogínytúlsarjadzás (Epulis)

Bevezetés:

Jóindulatú folyamat, a fogíny túlsarjadzása. Rövidorrú fajtákban gyakori probléma.

Tünetek:

Eleinte csak esztétikai probléma, majd az ínytúlnövés alatti részeken megül a táplálékmaradék, ott bomlik és rossz szájszagot valamint ínygyulladást okoz, később az állandó foglepedékből fogkő alakul ki. Nem ritkán az epulis teljesen ráborul a fogra, rágási problémákat, féloldalas rágást és következményes fogkövesedést, ráharapva ínyvérzést okozva. Extrém esetben az epulis teljesen rá is nőhet a fogra.

Bélgyulladás (Enteritis)

Bevezetés:
Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl. vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia is.

Tünetek:
A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás. Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.

Kórhatározás:
Általában a kórelőzményből, a tünetekből és a fizikális vizsgálatból könnyen diagnózishoz juthatunk, de időnként bélsárvizsgálatra, esetleg hasi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához.

Kezelés:
Minden esettben koplalás, bélbevonó készítmények, tea, majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok. Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű folyadékot veszített a kisbeteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet.

Bélflóraeltolódás (Dysbiosis)

Bevezetés:
Az állatok bélflórája igazodik a táplálkozásukhoz, és normál esetben amennyiben a táplálék összetétele nem nagyon változik, akkor a bélben élő baktériumok egyensúlyt alakítanak ki és így segítik a rendes emésztést. Hirtelen táplálékváltásnál, vagy a bélbaktériumokra is ható gyógyszerek (pl. antibiotikumok) hatására a bélflóra egyensúlya felborulhat és kialakul a dysbiosis.

Tünetek:
Lágyabb, esetleg hasmenéses bélsár, hosszabb idő után felszívódási zavarok, vitaminhiány, fogyás,

Kórhatározás:
Bélsárvizsgálat segítségével állapíthatjuk meg, hogy nem egy kórokozó baktérium okozza a tüneteket csak a normál bélflóra aránybeli eltérése.

Kezelés:
Probiotikumok, diéta, esetleg vitaminkiegészítés.

Bélelzáródás (Ileus)

Bevezetés:
Bélelzáródás leggyakrabban idegen tárgyak lenyelésével alakul ki, amennyiben az éppen elzárja a bél üregét. A vadászgörények a növényi eredetű táplálékot nem tudják emészteni, így akár egy darab zöldség is bélelzáródást okozhat. Ritkábban a bélfalból kiinduló kórfolyamat, leginkább béldaganat is elzárhatja a bél üregét. Esetenként a hasüregben zajló egyéb problémák (például ha egy bélkacs hasi sérvbe türemkedik be) is összenyomhatják kívülről a bél üregét, így okozva bélelzáródást.

Tünetek:
A jellemző tünet teljes bélelzáródás esetén a hányás, mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz. Egy idő után feltűnik, hogy nincs bélsárürítés. Gyakori az étvágytalanság, hasi fájdalom, hasi görcs, gázos belek, egyre kiteltebb has, romló általános állapot, levertség. Ha nem teljes az elzáródás, vagyis csak részlegesen zárja el valami a bél üregét, akkor kevésbé látványos tüneteket észlelhetünk, mint hányogatás, lassú fogyás, rossz étvágy, esetenként vékonyabb és kevesebb mennyiségű bélsárürítés.

Kórhatározás:
Bélelzáródás gyanújában nagyon fontos a gyors és pontos kórhatározás, melyhez elengedhetetlen az alapos fizikális vizsgálatot követő kontrasztos röntgenvizsgálat illetve hasi ultrahang-vizsgálat..

Kezelés:
Általában mihamarabbi műtéti ellátás (bélmetszés, esetenként bélkimetszés), majd konzervatív utókezelés.

LÉGÚTI PROBLÉMÁK

Asztma

Bevezetés:
Az allergiás alapon létrejövő alsó légúti gyulladást asztmának nevezik. Leggyakrabban a belélegzett házipor vagy pollenek váltják ki a hörgők falában kialakult túlérzékenységi reakciót, allergiás gyulladást. A hörgők fala megvastagodik, fokozott nyálkatermelődés alakul ki, így a hörgők ürege jelentősen szűkülhet. Macskáknál kifejezetten gyakori!

Tünetek:
Rohamszerű köhögés, légszomj. Esetleg egyéb allergiás tünetek, leggyakrabban vakarózás.

Kórjelzés:
Mellkasröntgen, esetleg légúti endoscopia és mintavétel.

Kezelés:
Az embereknél jól működő belélegzési spray-k állatoknál nem kivitelezhetőek, így általános allergiaellenes kezelést kell megkezdeni köhögéscsillapítók és nyálkaoldók mellett.

KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK

Bélférgesség

Bevezetés:
Húsevő társállatainknál nem ritkán találkozunk bélparazitózissal. A bélférgek nem csak gusztustalanok, de ránk nézve is veszélyesek lehetnek, és állatainkban is komoly megbetegedést okozhatnak. A fertőződés gyakran fertőzött bélsárral való érintkezéssel alakul ki, de a méhen keresztüli, majd az anyatejjel történő fertőződés is gyakori. A galandférgeket a bolhák is terjeszthetik. Csökkent immunállapotban a fertőződés esélye is megnő, majd maga a bélférgesség csökkentheti az általános védekezőképességet. Kölyök korban nagyon gyakori probléma!

Tünetek:
Többféle bélparazitózis létezik. Leggyakrabban orsóférgekkel találkozhatunk, amelyek szürkésfehér színűek, hengeresek, cérnaszerűek, de egészen spagettiszerű méreteket ölthetnek. Gyakori a fonalférgesség is, amik szintén szürkésfehér, de lapos szalagszerű kinézetűek. Előfordulhat galandférgesség is, amikor uborkamagra hasonlító ízeket, sokszor láncszerűen összefűzve látunk ürülni.

A bélféreg típusától függetlenül a leggyakoribb tünetek a farkas étvágy melletti fogyás, nyákos bélsár, hasmenés. végbélviszketés, bőrviszketés, időnként bélféregürítés a bélsárral vagy hányadékkal.

Kórjelzés:
Ha a tünetek nem egyértelműek, akkor a bélsár parazitólógiai vizsgálatát kell elvégezni.

Megelőzés, Kezelés:
Fontos hangsúlyozni, hogy a féreghajtó készítményeket rendszeresen adni kell minden húsevő kisállatnak. A féreghajtásnak a készítmény típusától függően legfeljebb 1 hónapos hatástartama van, így ezután bármikor összeszedhet bélférgeket állatunk. Kölyök korban 2-3 hetente többször is ismételt féreghajtás javasolt. Erdőbe gyakran kiránduló vagy más kutyákkal sűrűn találkozó kutyáknál, illetve kijáró macskáknak és vadászgörényeknek, ezenkívül kisgyerekes családok esetében negyedévente javasolt szélesspektrumú féreghajtót adni. Egy évben egyszer a kutyák kötelező veszettség oltása mellett a féreghajtást is törvény írja elő. A rendszeres szélesspektrumú féreghajtók mellett ne feledkezzünk meg a bolhaírtókról sem, hiszen a galandférgesség emberben is ki tud feljődni.

Bolhásság

Bevezetés:
A bolhák szinte egész évben kellemetlenségeket okozhatnak kedvenceink és gazdáik életében. Nagyon szapora külső élősködők, petéiket a környezetbe lerakva gyorsan sokasodnak.

Tünetek:
A szőrzetben mászkálva idegesíti kedvencünket, aki fogaival csattogtatva vadul próbálja elkapni őket. A bolhanyál és a bolhaürülék, mint idegen fehérje erős allergén, így nem ritkaság, hogy akár egy bolhacsípés után is bolhaallergia (bolhaekcéma) alakul ki.

Ezeken túl a bolha az emberre is veszélyes galandféreg terjesztésében is kulcsszerepet játszik. A galandféreg a gazdaállat végbele körüli szőrzetben lerakott petéit a bolha felveszi, a galandféregpetével fertőzött bolha pedig a bolhavadászattal a gazdaállat bélcsatornájába jut, ott a petéből lárvalak majd kifejlett galandféreg alakul ki. A bolhák a vérszíváson túl az állatok könnyéből is isznak, így kötőhártyagyulladát is kialakíthatnak.
Ezeken túl a bolhák nagy mennyiségben elszaporodva hosszabb idő után egy kisállat esetében vérszegénységet is kialakíthatnak.

Megelőzés, kezelés:
Legfontosabb a megelőzés, vagyis a folyamatos és rendszeres bolhaellenes készítmények használata. Bolhásság esetén minden állatunknak adjunk bolhaellenes készítményt. Erős bolhásság esetén érdemes az állatok fekhelyét kitakarítani, esetleg a környezetüket is bolhaellenes készítménnyel lepermetezni, hiszen a bolhák 90 %-a általában a gazdaállat fekhelyén van, petéit is oda rakja le.

Fülrühösség

Bevezetés:
A macskák külső hallójárat gyulladásának leggyakoribb oka a fülatkák okozta fertőzés, amely ritkábban kutyákban és vadászgörényekben is előfordul. A mikroszkópikus nagyságú, pókformájú atkák a külső hallójárat bőrében apró járatokat ásva, abban táplálkoznak, a hallójárat mélyén petéket raknak.

Tünetek:
Az atkák fellazíjták a hallójárat bőrét, majd ronda külső hallójárat gyulladást okoznak. Az atkák és a gyulladás miatt a fül rettenetesen viszkethet, az állatok folyamatosan fülüket piszkálhatják, vakarják. A fülben jellegzetes fekete, törmelékes váladék alakul ki, mely akár el is dugíthatja a hallójáratot.

Kezelés:
Fülrühösség esetén nem elég a külső hallójárat gyulladását fülcseppekkel kezelni, hanem az atkákat is el kell pusztítanunk. Atkaellenes fülcseppek mellett hosszabb hatású nyakra cseppentős atkaírtóra is szükség lehet, hogy a petékből kikelő atkákat véglegesen kipusztítsuk.

HÚGYUTI ÉS IVARSZERVI PROBLÉMÁK

Húgyhólyaggyulladás (Urocystitis)

Bevezetés:
Húgyhólyaggyulladás számos okból kialakulhat. Leggyakrabban húgyúti kórokozók, leginkább baktériumok okozzák. Gyakori a sűrű vizeletben kicsapódó kristályokból kialakuló hólyaghomok vagy hólyagkő okozta húgyhólyag nyálkahártyasérülésből fakadó gyulladás is, ami egyébként hólyagfertőzés mellett is lehet. Húgyhólyaggyulladás kialakulhat vizeletpangás (pl. gerincvelői beidegzés zavarában) illetve vizeletürítési probléma, inkontinencia esetén is. Esetenként más betegséghez társulva is találkozhatunk húgyhólyaggyulladással, sokszor mellékleletként is, vagyis másodlagos betegségként, amikor az alapbetegséget kell elsődlegesen kezelnünk. Jó példa a másodlagos húgyhólyaggyulladásra a cukorbetegség, amikor a hólyagban lévő cukor jó táptalaja lehet a húgyúti kórokozóknak, vagy immungyengítő betegségek, pl. mellékvesekéreg-túlműködésben, ahol az általános védekezési mechanizmusok meggyengülésével szaporodhatnak el a kórokozók.

Tünetek:
Gyakori vagy többszöri vizeletürítés, vizeletürítési szokások megváltozása, mint mellépisilés az alomnak, bepisilés a lakásban, szúrósszagú, esetleg véres vizelet, fájdalmas vizeletürítés, genitaliák nyalogatása és kipirosodása.

Kórhatározás:
Az alapos fizikális vizsgálat mellett vizelet-vizsgálatra és hasi ultrahang vizsgálatra, valamint hólyagkő gyanú esetén röntgenvizsgálatra lehet szükség.

Kezelés:
Pontos diagnózis után bakteriális eredetű húgyhólyag-gyulladás esetén célzott antibiotikum terápiával, vizeletkristályok esetében speciális diétával, hólyagkő esetén diétával és sokszor műtéti beavatkozással lehet segíteni.

Méhgyulladás (Endometritis, Pyometra)

Bevezetés:
Ivarzáskor, amikor a méhnyak nyitott állapotban van a méh jobban ki van téve a fertőzésnek. Amennyiben az ivarzás elhúzódó, például rendellenes petefészekműködés miatt, akkor megnő a méhgyulladás esélye is.

Tünetek:
Az ivarzástól számítva 3-8 hét alatt alakulnak ki általában a tünetek. Eleinte sok ivás, sok pisilés tűnik fel, nyitott méhnyak esetén hüvelyfolyást láthatunk, zárt méhnyak esetén a méh váladéktól kitágul, a has megnő, rossz étvágy, bágyadtság alakul ki.

Kórhatározás:
Hüvelyfolyás megléte esetén sokszor egyszerűen a fizikális vizsgálat alapján is egyértelműen diagnosztizálható a betegség, máskor kiegészítő vizsgálatokra, leginkább hasi ultrahang vizsgálatra lehet szükség.

Kezelés:
Enyhébb esetben hormonkezeléssel, antibiotikummal és méhöblítéssel próbálkozhatunk, de legtöbbször műtétileg kell eltávolítani a gyulladt méhet.

BŐR PROBLÉMÁK

Allergia

Bevezetés:
Ahogy nálunk embereknél, úgy kisállatainknál is nagyon gyakorivá váltak a különböző allergiás megbetegedések. A városi életmód okozta környezeti ártalmak, a stressz csökkentheti állataink általános védekezési reakcióit, a csökkent immunitás mellett viszont egyes normál környezeti ártalmakra fokozottabban reagálhatnak, vagyis túlérzékenységi reakciókat mutathatnak.

Allergia típusai:
A leggyakoribb allergiás megbetegedés állatoknál az atópia, ami a különböző pollenek belélegzésével alakul ki, és leginkább erős bőrviszketegséget és allergiás hallójárat-gyulladást, allergiás kötőhártyagyulladást okoz, de okozhat a hörgőkben allergiás bronchitist, akár asthmaticus tüneteket is.

Nagyon gyakori a táplálék-allergia is, amikor magában a táplálékban lévő fehérjekomponensekre mutat allergiás tüneteket a kisállat, leginkább a lábvégek folyamatos rágásával, esetleg a száj és a végbéltájék viszketésével, időnként emésztési panaszokkal, akár az allergizáló eledel utáni hasmenéssel. Gyakran találkozhatunk allergiás bőrgyulladással bolhásság mellett, amikor bolha-ekcéma is kialakul a bolha-allergia miatt. Ilyenkor a bolhák nyálában lévő idegen fehérjékre és a bolhaürülékre reagál túlzottan az állatok szervezete, és okoz ezzel folyamatos viszketést testszerte még a bolhaírtók után is.

Kialakulhat allergiás bőrgyulladás egy-egy körülírt területen is, amit hot-spotnak (égető-viszkető folt) is neveznek, és leggyakrabban fülledt nyári napokon, akár bolha-allergiával társulva jelentkezik, és leggyakrabban a külső combéleken rágja ki magát ilyenkor egy-egy kerek foltban az allergiás kutya. Gyakori probléma a bűzmirigyek váladékától kialakult allergiás tünetek is, melyek nemcsak a fenék tájékának viszketését, hanem akár allergiás hallójárat-gyulladást is kiválthatnak. Találkozhatunk még kontakt-allergiával is, amikor egy allergizáló anyaggal való közvetlen kapcsolat okoz helyi bőrviszketést, leggyakrabban allergiás bőrgyulladást az alhason egy-egy műszálas takarótól, vagy például fém-allergia esetén a fémtál okozhat allergiás bőrgyulladást a száj köröl.

Az alább felsorolt allergiás tünetek általában néhány nap vagy inkább több hét alatt alakulnak ki, de a teljességhez hozzátartozik, hogy kialakulhatnak hirtelen is allergiás tünetek például rovarcsípéstől, bizonyos gyógyszerektől, sőt akár védőoltásoktól is. A hirtelen kialakuló allergiás tünetek esetén, mint például az oltási allergiánál fontos a tünetek gyors orvoslása.

Allergia tünetei:
Az allergia típusának megfelelően számos allergiás tünet alakulhat ki. Az állatok allergén szerve leginkább a kültakaró, így a legjellemzőbb tünet a bőrviszketés, a bőr kipirosodása, a vakarózás és a rágás okozta szőrtöredezettség és másodlagos bakteriális vagy gombás bőrfertőzések. A külső hallójárat bőre különösen érzékeny, így az allergiás hallójárat-gyulladás kifejezetten gyakori, amikor is a fül bőre kipirul, ég, viszket, majd váladékossá is válik.

Az allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártyák kipirulnak, könnyeznek, másodlagos savós orrfolyást is okoznak. Légúti allergiás megbetegedés esetén jellemző a pollenszezonban kialakuló, vagyis szezonális légúti tünetek megjelenése, mint az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, savós orrfolyás, tüsszögés, majd allergiás légcsőgyulladás és hörgőgyulladás, köhögés. A túlérzékenységi reakciók hirtelen kialakuló formájánál jellemző a szemviszketés, az ajkak bőrének megduzzadása, testszerte kialakuló bőrviszketés, rossz közérzet, akár hányással is.

Allergia diagnosztika:
Az allergia pontos típusának meghatározása nem mindig könnyű feladat, mivel az egyes allergia típusok akár egymás mellett is szerepelhetnek, és a másodlagos tünetek elfedhetik az alapproblémát. A humán allergiológia példáját követve szerencsére az állatorvosi allergia-diagnosztika is rengeteget fejlődött az elmúlt években, így ma már lehetőség van teljesen pontos, specifikus allergén-kimutatásra is a tapasztalati alapokon végzett kezelés mellett. Ez történhet allergiás bőrteszttel, de van már lehetőség még több allergén paraméter kimutatására szolgáló vérvizsgálatra is, amikor az allergizáló ágensekből egy hyposzenzibiláló oldatot is készíthettetünk.

Allergia kezelése:
A pontos diagnózis után, vagyis az allergia típusának megfelelően sokféle kezelés lehetséges. Legfontosabb az allergizáló ágens kiküszöbölése (pl. bolha-allergiás állatnak rendszeres bolhaírtás, táplálék-allergiás állatnak tápváltás), amennyiben ez lehetséges. Az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a terület, így a tüneti kezelésre alkalmas gyógyszerek mellékhatásait lecsökkentették, helyileg alkalmazható szereket fejlesztettek ki, táplálék-allergiásoknak speciális eledeleket hoztak a piacra, és számos kiegészítő kezelés kapott létjogosultságot (pl. homeopatia) a kezelésben, ráadásul ma már lehetőség van hyposzenzibiláló (hozzászoktató) oldattal okilag is kezelni a súlyos allergiás tüneteket.

Bőrgyulladás (Dermatitis)

Bevezető:
A kültakaró az állatok legnagyobb szerve, a bőrgyógyászati problémák így az állatoknál külön nagy kihívást jelentenek, hiszen sokszor egy egyszerűnek tűnő bőrprobléma hátterében akár komolyabb megbetegedés is állhat.

Tünetek:
Allergiás bőrgyulladással találkozunk a leggyakrabban, amikor a bőr viszketegsége, kipirultsága, az állandó vakarózás okozta másodlagos felülfertőzések jellemzők.
Bakteriális bőrgyulladás (pyoderma) esetén a gyulladt bőrön a kipirultság mellett már váladékozás is jellemző.

Kórhatározás:
A bőrtünetek viszonylag szegényesek, ugyanakkor számos okból kialakulhatnak, így a bőrkaparék-vizsgálatnak sokszor nagy jelentősége van a pontos diagnózis felállításánál. A laboratóriumi vizsgálat során parazitológiai vizsgálatot, bakteriológiai vizsgálatot és rezisztenciavizsgálatot valamint gombatenyésztést kérhetünk. Allergiás bőrgyulladás esetében vérvizsgálatra, esetleg allergiás bőrteszt elvégzésére is szükség lehet. Másodlagosan kialakult bőrelváltozások esetében nagyon fontos az alapprobléma rendezése.

Kezelés:
Allergiás bőrgyulladásnál az allergiakezelésnél leírtak az irányadók, a bakteriális bőrgyulladásoknál pedig gyógysamponos fürdetés, bőrtápláló táplálékkiegészítők és lehetőség szerint célzottan adott antibiotikum kezelésnek van létjogosultsága.

HORMONÁLIS BETEGSÉGEK

Cukorbetegség (Diabetes insipidus)

Bevezetés:
A szervezet szénhidrátháztartását és vércukorszintjét több hormon szabályozza. Az alacsonyabb vércukorszint még rövidtávon is összeegyezhetetlen az élettel, így a vércukorszint emelésére többféle hormon is képes hatni, a vércukorszintet csökkenteni viszont egyedül az inzulin képes. Amennyiben a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, és tartósan megemelkedik a vércukorszint, akkor állatokban is cukorbetegség alakul ki. Bizonyos fajtákban, szukákban és herélt kandúrokban, valamint vadászgörényekben és degukban is gyakrabban találkozunk cukorbetegséggel.

Tünetek:
A tartós vércukorszint emelkedés számos szerv működési problémájához vezet, így a tünetek is sokrétűek. A leginkább feltűnő tünet a sok ivás és következményes sok vizeletürítés, acetonszagú lehelet, fáradékonyság, eleinte elhízás, majd mint minden idült betegségben fogyás, szőrritkulás, másodlagos húgyhólyaggyulladás, mozgászavar, szürkehályog kialakulása, nehézlégzés.

Kórhatározás:
Vérvétel és vizeletvizsgálat alapján.

Kezelés:
Enyhébb esetekben elegendő lehet a diétás táplálás, súlyosabb esetekben inzulin-terápiára van szükség. Természetesen a másodlagosan kialakult problémákat is kezelni kell.

Mellékvesekéreg-túlműködés (Hyperadrenocorticizmus)

Bevezetés:
A túl hamar, ivarérettség előtt ivartalanított vadászgörényekben néhány éves korban sokszor tél végén, vagy kora tavasszal kialakulhat a mellékvesék fokozott működése, mely a kutyák Cushing-kórjára némileg emlékeztető tüneteket idéz elő, de a legjellemzőbb tüneteket a mellékvesében termelődött nemi hormonok okozzák.

Tünetek:
Szimmetrikus szőrhullás alakul ki, mely a faroktőnél jelentkezik először, majd terjed a gerinc vonalában, sokszor akár teljes lekopaszodást okoz, szinte csak a fejen marad meg a szőrzet. Az ivartalanított nőstényekben a tüzeléshez hasonló erős péraduzzanat, az ivartalanított hímekben újra kanosság, agresszív viselkedés és esetleg prosztata-megnagyobbodás okozta vizelési nehézségek jellemzők.

Ezenkívül a Cushing-kórra jellemző sok ivás, és vizeletürítés, elvékonyodott bőr, esetleg izomsorvadás, fertőzésekre való fokozott hajlam is előfordulhat.

Megelőzés, Kezelés:
Mindenképpen csak ivaréretten szabad az ivartalanítást elvégezni!

A betegség kezelésére ma már van lehetőség, egy bőr alá beültetett implantátum segítségével, mely a nemi hormonokat leköti a szervezetben.

Vadászgörények túltüzelése (Hyperoestogenizmusa)

Bevezetés:
A betegség egyedül illetve hímek nélkül tartott vadászgörényekben jellemző. A görényfélék a természetben addig tüzelnek, amíg ivaros hímmel nem találkoznak, majd a párzás provokálta petesejtleválás után vemhesülnek. A hímek nélkül tartott nőstények hosszú hetekig képesek tüzelni, és közben szervezetük teljesen leromlik a magas oestrogén szintől, sőt el is pusztulhatnak.

Tünetek:
A hetekig tartó magas oestrogénszint folymatos péraduzzanatot, némi hüvelyfolyást, szimmetrikus szőrritkulást, majd akár szinte teljes lekopaszodást, és súlyos vérszegénységet, fakó nyálkahártyákat, fáradékonyságot, levertséget okoz.

Megelőzés, Kezelés:
A túltüzelés megelőzésére érdemes párban tartani a vadászgörényt, igaz akkor fel kell készülni a folyamatos kisgörények érkezésére is. Átmeneti megoldás lehet a túltüzelésre egy vasectomizált ivaros hímmel való találkozás vagy hormonális beavatkozás, de ezek után viszont álvemhesség alakul ki.

Végleges és biztos megoldás az egyedül tartott nőstények ivartalanítása.

MÉRGEZÉS

Bevezetés:
Hirtelen megbetegedés esetén sokkal többször gondolnak az állattartók mérgezésre, mint ahány eset valójában előfordul. Nem gondolni a mérgezésre viszont nagyobb baj, mert ha valóban méreganyaghoz jutott kedvencünk, akkor gyorsan cselekedni kell! Nagyon lényeges mérgezés gyanújában, hogy pontosan milyen méreganyaghoz juthatott hozzá a kisállat, mert rengetegféle mérgezés létezik, és ennek megfelelően nem mindegy hogyan fogunk a kezeléshez.

Tünetek:
Leggyakrabban szájon át vesznek fel mérgező anyagot az állatok, ilyenkor általában a szervezet megpróbál minél hamarabb megszabadulni a méreganyagtól, így hányás majd hasmenés alakul ki, a folyadékvesztéstől levertséget látunk, majd a felszívódott méreganyag ezután okozhat szervi károsodásokat, és az adott szervnek megfelelő tüneteket.

Leggyakrabban előforduló mérgezések és szervi tüneteik:

• Patkányméreg okozta mérgezés (dikumarol-toxicosis): vérzékenység, vérzések, vérszegénység, fakó nyálkahártyák, sárgaság, gyengeség…
• Fagyálló-mérgezés (etilénglikol-toxicosis): gyengeség, mozgásinkoordináció, hátulsó végtagok petyhüdt bénulása, veseelégtelenség, vizelet hiánya, izomgörcsök
• Növényvédőszerek, rovarírtók okozta mérgezés (szervesfoszforsav-toxicosis): nyálzás, izomremegés, izomgörcsök
• Csigaméreg okozta mérgezés (metaldehid-toxicosis): nyálzás, nehézlégzés, hasi fájdalmak, izomremegés, merevgörcsök, testhőmérséklet emelkedése
• Egyes növények okozta mérgezések (phytotoxicosis): pl. Rhododendron-mérgezésben idegrendszeri tünetek, tejfüvek esetében szájnyálkahártya-gyulladás, véres hasmenés, vérvizelés, sárgaság és görcsök jelentkezhetnek. Szőlő- és mazsolamérgezésben veseelégtelenség tünetei alakulhatnak ki
• Egyes humán gyógyszerek okozta mérgezések: pl. altatók, nyugtatók után bódultság, tompultság, nyálkahártyák sárgasága, vagy paracetamolt tartalmazó lázcsillapítók macskákban paracetamol-mérgezést okoznak légzési elégtelenséget, nehézlégzést és lilás nyálkahártyákat, sárgaságot, véres vagy akár csokoládébarna vizeletet kialakítva.
• Nitrit illetve nitrtátmérgezés: macskákban nehézlégzést, oxigénhiányt és lilás nyálkahártyákat okoznak.
• Gramoxon (paraquat) egy növényvédőszer okozta mérgezés: tüdővizenyőt, nehézlégzést, sercegő légzési hangokat okoz.
• Egyes csak kutyákra törzskönyvezett külsőélősködők elleni szerek, például a piretroidok macskáknál súlyos mérgezést okozhatnak súlyos idegrendszeri tünetekkel, izomgörcsökkel
• Mérgező gázok és a füst is okozhat mérgezést: nehézlégzést okozva.
• Maró anyagok (savak, lúgok) okozta mérgezés: bőrre jutva bőrkimaródást, lenyelve pedig bélkimaródást, hányást, hasmenést okoznak.
• Macskákban az étcsokoládé is mérgezést okozhat

Kórhatározás:
A pontos kórelőzmény a mérgezés-gyanújában elengedhetetlen. Természetesen a különböző testváladékokból, mint a hányadék, bélsár, vér, vizelet és a feltételezett méreganyagból toxikológiai-vizsgálatot lehet végezni. Egyes esetekben kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, például fagyállómérgezésnél hasi ultrahang vizsgálat, gramoxon-mérgezésnél mellkas röntgen, patkányméreg-mérgezésnél véralvadás mérés.

Kezelés:
Nagyon fontos az oki kezelés, ami csak a pontos méreganyag ismeretében lehetséges, ezért nagyon fontos, hogy kinyomozzuk milyen méreganyaggal állunk szemben. Addig is tüneti kezelést kell alkalmazni, aminek a lényege a méreganyag mihamarabbi eltávolítása, felszívódásának gátlása, az általános tünetek kezelése és a szervi tünetek kezeléséből áll. A lenyelt méreganyagtól leggyakrabban hánytatással szabadíthatjuk meg a szervezetet, ha a bőrre került a méreganyag, akkor lemosással kell kezdenünk. Ezután minimalizáljuk a méreganyag felszívódási lehetőségét, bélmozgatókat adunk, megpróbáljuk lekötni a méreganyagot. Ezután nagyon lényeges tüneti kezelés a folyadékpótlás, majd meg kell kezdeni az adott méreganyag elleni oki kezelést, mely igen sokrétű.

EURÓPAI UNIÓS KISÁLLAT ÚTLEVÉL (PETPASSPORT)

A húsevő kisállatok (kutya, macska, vadászgörény) Európai Uniós országokban történő utaztatásához állatútlevélre van szükség, melyet jogosult állatorvos állíthat ki és regisztrálhat. Az útlevél kiállításának feltétele a kisállat azonosíthatósága (microchippes megjelölése) és érvényes veszettség elleni oltása. Az útlevél kiállítása mellett az adatokat az állatorvos felviszi a Magyar Állatorvosi Kamara hivatalos kisállat adatnyilvántartó rendszerébe: www.petvetdata.hu

Az állatútlevéllel kapcsolatos további információk és országonkénti szabályozások az alábbi linken olvashatók:

www.maok.hu

Mivel hazánk is Uniós ország, így harmadik országba történő utazásnál is szükséges az állatútlevél kiváltása (amennyiben vissza is szeretnénk térni kisállatunkkal Magyarországra), de ilyen esetben hatósági állatorvosi engedélyre is szükség van a harmadik országba történő kiutazáshoz.

Microchippes megjelölés

A kisállatok egyedi megjelölésére alkalmazható legbiztosabb módszer a microchip-beültetés. A microchip egy rizsszemnyi nagyságú adathordozó, melyet a kisállatok bőre alá egy speciális beadóval juttat be az állatorvos. A microchip beültetése nem jár sokkal nagyobb fájdalommal, mint egy védőoltás beadása, így általában éber állapotban kivitelezhető. A chip száma egy microchip-leolvasóval olvasható le.

A chip számához adatokat tudunk rendelni, és ezeket a Magyar Állatorvosi Kamara hivatalos kisállat adatnyilvántartó rendszerébe fel tudunk vinni. Amennyiben egy kisállat elveszti gazdáját, és a megtaláló a gazdit keresve elviszi állatorvoshoz, ott a chipszámot leolvasva és a nyilvántartó rendszerbe beírva megtudhatjuk a gazdi elérhetőséget, a kisállat adatait.

www.petvetdata.hu

Az egyedi megjelölés szükséges az Európai Uniós Kisállatútlevél kiállításához is!