Oltási program városi kutyák részére:

• 7. hét: Parvovírusos hasmenés elleni védőoltás
• 9. hét: Kombinált oltás (Parvovírusos hasmenés, Szopornyica, Fertőző májgyulladás, Leptospirosis, Kennel köhögés, Coronavírusos hasmenés)
• 11. hét: Kombinált ismétlő
• 3-4 hónapos korban: Veszettség elleni oltás
• kb. 8. hónap: Kombinált ismétlő
• 9-10 hónapos korban: Veszettség ismétlő

Innentől évente veszettség+kombinált oltás

Egyéb oltási lehetőségek:

Lyme-kór ellen és Babesiosis ellen is védekezhetünk védőoltással kullancsveszélyes helyeken!

Kennel köhögés ellen is védekezhetünk (főleg fiatal illetve kutyákkal sűrűbben találkozóknak ajánljuk, pl. panzió, kutyaiskola stb.)

Microsporiasis gombaoltás ritkán bőrgombásodás megelőzésére, gyakrabban kezelésére javasolt!

SZUKA KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA

Szuka kutyák ivartalanításának több oka is lehet:

Nem kívánt szaporulat kivédése

A kutyafélék szapora állatok. Ivarérettség után évente két tüzelés jellemző. A felelős állattartáshoz szervesen hozzátartozik, hogy minél kevesebb legyen a gazdátlan, kóborló kutyák száma.

Tüzelési tünetek kivédésére

A kutyák általában félévente 2-3 hétig tüzelnek, ilyenkor véres hüvelyfolyás jellemző, mely a lakásban kellemetlenségeket okozhat, az utcán pedig sokszor okoz bonyodalmakat a sétáltatásnál odasereglő kan kutyák miatt.

Betegségmegelőzési céllal

A szuka kutyákat többféle betegség kialakulásának megelőzése miatt is tanácsos ivartalanítani. Idősödő korban gyakori a rendellenes petefészekműködés, akár petefészekcysta kialakulása, és gyakran alakul ki méhgyulladás is. Az ivartalanítás az ivarszervi gyulladásos betegségek mellett az ivarszervi daganatos betegségek megelőzésében is fontos. A fiatal korban elvégzett ivartalanítás az emlődaganatok kialakulásának esélyét is nagyban lecsökkenti.

Gyógyítási céllal

Méhgyulladás vagy más kóros méhelváltozás illetve kóros petefészekelváltozás esetén terápiás céllal szükséges az ivartalanítást elvégezni. Bizonyos betegségek mellett is hasznos lehet az ivartalanítás, így cukorbetegségnél és egyes epilepsziás betegeknél is szükség lehet rá.

Szuka kutyák ivartalanításával kapcsolatos tudnivalók:

Hormonkészítményekkel felfüggeszthető illetve megelőzhető az ivarzás, de ezt hosszú éveken át ez semmiképpen nem javasolható, mivel ez méhgyulladás kialakulásához vezethet. Átmeneti megoldásnak viszont hasznos lehet, ha esetleg később kiskutyákat szeretnénk. Az ivarzás végleges és biztos megszüntetése ivartalanítási műtéttel lehetséges. Az ivartalanítást általában ivarérettség után szokás elvégezni. A hasi műtét altatásban történik, emiatt előtte egy napot koplaltatni érdemes a kutyát. Egészséges méhszarvak esetén végezhetünk önállóan patefészekeltávolítást is, egyéb esetben a méhszarvakat is mindenképpen eltávolítjuk. A hasfali metszést rétegesen zárjuk, a bőrvarratokat 12 nap elteltével távolítjuk el. A varratszedésig a műtéti seb nyalogatását védőgallérral akadályozzuk meg. Gyakran merül fel az a tévhit, hogy az ivartalanítás miatt elhíznak a kutyák. Az ivartalanítás után valóban elhízhat a kutyánk, amennyiben nem igényei szerint etetjük. Az ivartalanítás után a kutya nemi aktivitása megszűnik, így több időt és energiát fordíthat a táplálkozásra. Fontos tehát hogy a műtét után ne tápláljuk túl a kutyánkat, inkább kevesebbet adjunk neki.

KAN KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA

Kan kutyák ivartalanításának több oka is lehet:

Nem kívánt szaporulat kivédése

A kutyafélék szapora állatok. Ivarérettség után évente két tüzelés jellemző. A felelős állattartáshoz szervesen hozzátartozik, hogy minél kevesebb legyen a gazdátlan, kóborló kutyák száma.

Hyperagresszív viselkedés és túlzott kanosság esetén

Egyes kan kutyák annyira dominánsak vagy agresszívak, támadóak más kan kutyákkal, hogy csak ivartalanítás után lehet velük kutyaközösségbe vagy akár egy rendes utcai sétára menni. Hyperszexualitás, túlzott kanosság esetén is szükség lehet az ivartalanításra, ha ezen viselkedési formák már durván megzavarják az emberi jóérzést.

Gyógyítási céllal

Idősödő korban nem ritkán találkozunk olyan prosztataproblémákkal, súlyos prosztata-megnagyobbodással, prosztatacystákkal, prosztatatályogokkal, prosztatadaganatokkal, amikor szükséges lehet az ivartalanítás, mivel tesztoszteron hiányában a prosztata idővel teljesen elsorvadhat. Az ivartalanításon túl természetesen az adott prosztataproblémát még sokszor külön is kezelni kell. Heredaganatoknál vagy más súlyos hereelváltozásoknál is szükséges lehet a herék műtéti eltávolítására. Bizonyos hormonfüggő végbél körüli daganatok esetében is szükséges lehet az ivartalanításra. Ezenkívül prosztata-megnagyobbodás okozta gátsérv esetén is szükséges lehet az ivartalanítás.

Az ivartalanítással kapcsolatban a tulajdonosoknak érdemes tudnia:

Az ivartalanítás altatásban történik, így az altatószer esetlegesen hányást okozó mellékhatása miatt fontos, hogy a műtét előtt egy napot koplaltassuk állatunkat. A műtét során a kan kutya heréit távolítjuk el. Kisebb termetű kutyák esetében a herezacskó előtt ejtett. kb. 3 cm-es seben keresztül ki lehet venni a heréket. Nagyobb termetű kutyákban a herezacskó eltávolítása mellett vesszük ki a heréket. A műtéti sebet több rétegben zárjuk, a bőrvarratokat 12 nap után távolítjuk el. A herélési seb nyalogatását védőgallérral akadályozzuk meg. Gyakran merül fel az a tévhit, hogy az ivartalanítás miatt elhíznak a kutyák. Az ivartalanítás után valóban elhízhat a kutyánk, amennyiben nem igényei szerint etetjük. Az ivartalanítás után a kutya nemi aktivitása megszűnik, így több időt és energiát fordíthat a táplálkozásra. Fontos tehát hogy a műtét után ne tápláljuk túl a kutyánkat, inkább kevesebbet adjunk neki.

KUTYATARTÁSI TANÁCSOK

Táplálás

Mikor mennyit?

A kölyökkutyákat legkorábban 6-8 hetes korukban választják el anyjuktól. A tejtáplálásról szilárd táplálékra való áttérés fokozatos, ne hirtelen legyen. Ha a kiskutyák már az elválasztás előtti időben is fogyasztanak szilárd táplálékot, akkor bélrendszerük könnyebben alkalmazkodik. Elválasztás után a kölyökkutyának (tehén)tejet adni már nem tanácsos, mert könnyen erjedést, puffadást és hasmenést, sőt ritkán tejallergiát is okozhat. A kölyökkutya 3 hónapos koráig naponta akár 5-ször is kaphat eleséget, majd fél éves korig napi 3-szor, egy éves korig napi 2-szer, később esetleg már napi egyszeri étkezés is megfelelő.

A teljes kifejlettség elérésekor heti egyszer koplalónapot lehet beiktatni, amit elsősorban elhízásra hajlamos kutyáknál javaslok. Eleség ne legyen állandóan a kutya előtt, sőt amit 15 perc alatt nem eszik meg, azt nyugodtan vegyük el tőle. Fontos, hogy az etetés mindig a nagyobb mozgás, játék, séta után történjen. Teli hassal történő intenzívebb mozgással könnyen veszélyes gyomorcsavar alakulhat ki. A táplálék mennyiségét mindig a kutya kondíciójához és aktuális igényéhez mérten adjuk. Szobahőmérsékletű víz mindig folyamatosan legyen a kutya előtt. Betegség esetén meleg keserűtea is adható. A folyadékbevitel kiegészítésére a levesek és főzelékfélék is megfelelőek.

Mit?

A táplálék összeállítása házilag is megoldható, de gyári tápokat és konzerveket is adhatunk kutyánknak. A házikoszt mindig fehérjéből és köretből álljon. Fiatal korban, vemhes állatnál és bizonyos betegségekben 30-40% fehérje lehet a köret mellett. Felnőtt korban már 20-30% fehérje bőven elegendő az eleségben. Bizonyos betegségekben csak egészen kevés fehérjét szabad adnunk. Fehérjeforrásként főleg hőkezelt állati eredetű fehérjék jönnek számításba, bár növényi eredetű fehérjék is adhatók (pl. szója). Nyersen ne adjunk állati eredetű fehérjét. Állati eredetű fehérjeforrásként mindenféle főtt hús (baromfi, marha, sertés, ló, nyúl, bárány, vad), tejtermék (joghurt, kefir, sajt, túró), főtt tojás és halféleségek adhatók. Köretnek főtt rizs, tészta, főzelékek, párolt zöldségek, müzli, puffasztott rizs, pékáru, háztartási keksz, száraz kenyér, gyümölcs, esetleg jól megfőzött krumpli adható. A házikoszt ne legyen fűszeres. A gyári tápokból, konzervekből kutyánk kora, termete alapján pénztárcánk szerint válogathatunk. A száraz tápokat érdemes kevés folyadékkal, levessel nedvessé téve adni, hogy elkerüljük a gyomorban történő puffadásukat. A félnedves tápokat és konzerveket érdemes megmelengetni, semmiképp sem hidegen adni.

Mit ne?

Tisztán csontot nem előnyös adni. Ha csontot etetünk, azt tegyük az etetés után. Ami még előnyösebb, hogy csontos húst adunk a köret mellé, de ilyenkor sem nagy mennyiségben. Csontos húst legkorábban 3-4 hónapos kortól adhatunk, de ebben a korban a fogváltást megkönnyítendő a nagyobb csöves csont (pl. marhalábszár) rágcsálását ajánlom. Szilánkosan törő, éles (pl. baromfi felső kar) illetve egybe lenyelhető csontot (pl. sertés csigolya) ne adjunk. Idősebb kutyának csontot csak kis mennyiségben, óvatosan szabad adni, mivel ilyenkor a bélműködés renyhébb és gyakran a fogazat sem tökéletes.

Nagy mennyiségű csont egyébként fiatalabb állatban is bélsárrekedést okozhat, így ez mindenképp kerülendő. A kölyökkutyák szívesen vesznek szájukba különféle idegen tárgyakat, ezek közül azok veszélyesek, amiket le tudnak nyelni. A lenyelt kisebb játék, kavics, gesztenye, dió, barackmag könnyen bélelzáródást okozhat. A szétrágott takaróból, textíliából származó fonal, cérna, madzag könnyen lefűzheti a beleket.

Sétálás

Hányszor?

Kölyökkutyát nem szabad addig sem utcán sétáltatni, sem más olyan helyre vinni, ahol kutyákkal találkozhat, amíg nincs megfelelő védelme a fontosabb kutyabetegségek ellen. A megfelelő immunállapot eléréséhez a kölyökkutyákat jól meghatározott oltási program szerint védőoltásokban kell részesíteni. Optimális esetben, vagyis 6-8 hetes korban elkezdett sorozatoltásokkal, 12-14 hetes korban vihetjük kiskutyánkat először sétálni. Kutyát sétáltatni akárhányszor lehet naponta, de a kutyadolgok elvégzése céljából legalább napi háromszor ajánlatos. A kertben tartott, vagy a kertbe kijáró kutyát is mindenképpen érdemes sétáltatni.

Mikor?

Akármikor sétáltathatjuk kutyánkat, de legalább 8 óránként mindenképpen adjuk meg számára az ürítés lehetőségét. Fontos hogy az étkezés mindig a séta után történjen.

Hol?

Legideálisabb a természetben sétálni, ha ez nehezen megközelíthető, akkor a természetszerű zöldövezeteket, kutyasétáltatókat, parkokat lehet felkeresni. Járványügyi szempontból fontos, hogy eltakarítsuk az ürüléket. Nem szabad engedni, hogy kutyánk más kutya ürülékét, idegen tárgyat felvegyen vagy pocsolyából igyon. Forgalmas helyen fontos a póráz használata. Járműveken a szájkosár használata kötelező. Kisebb testű kutyáknak inkább a hám használata kedvezőbb, nagyobb testűeknek a nyakörv is ideális. A nyakörven jó, ha van egy telefonszámmal, névvel ellátott biléta a veszettség elleni védőoltás bilétája mellett. Vízpartok környékén fokozottabban kell figyelni a járványügyi vonatkozásokra, vagyis a megfelelő védőoltásokra. A természetes vizekben való úsztatás nem veszélytelen, csak fokozatosan, óvatosan tanácsolható. Legjobb először sekély állóvízben, meleg nyáron együtt megmártózni a kutyával. Úsztatáshoz főleg a hosszú lógófülű fajták fülét érdemes felgumizni, füldugót használni. Ráadásul a vízpartoknál és az erdőkben a kullancsveszély is nagyobb, ezért megfelelő kullancsűző használata elengedhetetlen. Kullancs közvetítette Lyme-kór elleni védőoltás is ajánlott. Emellett a rendszeres, széles spektrumú féregűzés szigorú betartása fokozottabban alkalmazandó.

Kültakaró ápolásáról

Hogy fürdessük?

A kölyökkutyákat amíg nem mehetnek utcára nem szükséges fürdetni. Ha mégis nagyon koszosak lennének, mert belehemperegtek valamibe, úgy kézmeleg tiszta csapvízzel egy lavórban vagy kádban a kutya mellkasáig érő vízben megfürdethetjük. Ha csak kisebb terület lett koszos, úgy egy vizes törülközővel is tisztára moshatjuk a szőrköntöst. A felnőtt kutyákat is csak akkor érdemes fürdetni, ha koszosak. Általában elég a lábvégeket és a hasaljat lemosni. Ha mégis fürdetjük a kutyánkat, úgy azt leggyakrabban havonta tegyük, mert gyakoribb fürdetés kiszárítja a bőrt. A fürdetéshez egészséges állatnak legfeljebb a sima babasampont ajánlom, semmiképp sem tanácsolom a különféle drága samponokat, amik közül soknak káros hatása lehet az érzékenyebb bőrű állatoknál. Különböző bőrbántalmak esetén viszont kiváló gyógysamponok állnak rendelkezésre. A sampont mindig vízzel felhígítva helyezzük a kutya szőrére, legjobb a fürdővízbe előre belehelyezni. A sampont alaposan mossuk ki kézmeleg csapvízzel. A kutya fejét ne mártsuk vízbe, samponos víz a szembe, a fülbe ne menjen. Fürdetés után puha száraz törülközővel dörzsöljük szárazra a kutyát, majd engedjük, hogy rázza ki magát. Ezután érdemes jól megfésülni, kikefélni. Hűvösebb időben csak egy órás bent tartózkodás után menjünk ki a fürdetés után. A nyakörvet csak teljes száradás után tegyük vissza a kutyára. Ha szőrzet nem fényes, egészséges a fürdetés és kikefélés után, akkor érdemes bőrtápláló vitaminokat adnunk. A bolha- és kullancsirtók használata előtt érdemes fürdetni, hogy jobban bejusson a bőr mélyebb rétegeibe az adott hatóanyag. Ezen szerek használata után viszont néhány napig semmiképp sem tanácsos, hogy vizes legyen a szőr.

Szőrnyírás?

A szőr nyírását egyes kutyafajtákban rendszeresen elvégzik a kutyakozmetikusok. Egészségügyi okokból kiemelném a szem, a száj, a fül, a lábujjak, a végbéltájék megfelelő gondozását, amire előnyösebb állatorvost megkérni. A szem körüli szőrök nem sérthetik a szaruhártyát, a belső szemzug alatt nem egészséges, ha beleszárad a könny a szőrbe. A szájnyílásba lógó szőrök összeragadhatnak a tápláléktól. A hosszabb fülű kutyáknak gyakrabban befülled, begyullad a füle, így ezek gondozására külön oda kell figyelni. A fül belső részének és a lábujjak közti szőrnek a nyírása a toklász (egy fűféle kalásza) bemenetelének megelőzése miatt is fontos. A túlnőtt karmokat rendszeresen nyírni kell. Hosszabb szőrű kutyáknál a végbéltájékot is érdemes kissé kinyírni. Egyes egyedekben a bűzmirigy ürülése nem történik meg a bélsárral, a kutya nehezen ürít, fenekét húzza, "szánkázik". Ilyenkor a bűzmirigy kiüríttetése az állatorvossal elengedhetetlen.

KUTYABETEGSÉGEK

VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK:

• Parvovirusos bélgyulladás
• Coronavírusos bélgyulladás
• Szopornyica
• Fertőző májgyulladás
• Leptospirosis, Veszettség
• Herpeszvírusos fertőzés
• Kennelköhögés

Menüpontok:

• SZÁJÜREGI PROBLÉMÁK
  Fogkövesség, Epulis, Maradó tejfog, Papillomatosis
• BÉLPROBLÉMÁK:
  Bélgyulladás, Bélflóra eltolódás, Bélcsavarodás, Bélelzáródás
• LÉGUTI PROBLÉMÁK:
  Légcsőszűkület, Asztma
• BŐRPROBLÉMÁK:
  Allergia, Bőrgyulladás, Bőrgombásodás, Szőrtüszőatkásság, Kásadaganat, Bűzmirigy-gyulladás
• KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK:
  Bőr- és szívférgesség, Bolhásság, Kullancsfertőzések (babesiosis, lyme-kór), Bélférgesség
• HÚGYSZERVI ÉS MÉHPROBLÉMÁK:
  Húgyhólyaggyulladás, Incontinentia, Prosztata problémák, Méhgyulladás
• SZEMPROBLÉMÁK:
  Entorpium, Ectropium, Harmadik szemhéj mirigy előesés
• FÜLPROBLÉMÁK:
  Toklász, Külső hallójárat gyulladás, Középfülgyulladás, Belsőfülgyulladás, Othaematoma, Fülrühösség
• MOZGÁSSZERVI ÉS NEUROLÓGIAI PROBLÉMÁK:
  Csípőízületi-diszplázia, Kereszteződőszalag-szakadás, Térdkalácsficam, Porckorongsérv, Epilepsia
• HORMONÁLIS BETEGSÉGEK:
  Cukorbetegség, Pajzsmirigy alulműködés, Mellékvesekéreg túlműködés
• MÉRGEZÉS

PARVOVIRUSOS BÉLGYULLADÁS

Bevezetés:

A parvovírus okozta enteritis a fiatal kutyák legveszélyesebb fertőző bélgyulladása. A kórokozó a fertőzött bélsárral terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, láz, elesettség, bágyadtság, étvágytalanság jelentkezik, majd a kórokozó a bélhámsejteket súlyosan károsítva, a bélfalat szinte teljesen lecsupaszítva, súlyos sokszor véres hasmenést és hányást okoz, következményes kiszáradással.

Megelőzés, Kezelés:

Az anyai immunitás 5-6 hetes korukig passzívan védi a kölyökkutyákat a parvovírusos bélgyulladástól, ezután viszont már 6-7 hetes korban el kell kezdeni a kiskutyák aktív immunizálását parvovírus elleni védőoltással. Megbetegedés esetén a bélgyulladást tünetileg tudjuk kezelni. Nagyon fontos a folyadékpótlás, a másodlagosan beszaporodó kórokozók elleni védelem és szérum adása.

CORONAVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS

Bevezetés:

A coronavírusos bélgyulladás esetén fiatal kutyákban a bélnyálkahártya felszíne súlyosan károsodhat, napokig tartó erős hasmenést okozva. A kórokozó a fertőzött bélsárral könnyen terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után étvágytalanság, levertség, esetleg hőemelkedés, majd vízszerű hasmenés, esetleg hányás jelentkezik, a kölyök kutyák a folyadékveszteségtől gyorsan kiszáradhatnak. A vírus okozta bélnyálkahártyasérülésen keresztül bakteriális társfertőzésre is számítani kell.

Megelőzés, Kezelés:

A kiskutyákat 6 hetes koruk után kéthetes időközzel kétszer beoltva védekezhetünk a fertőzés ellen. Védőoltásból egykomponensű corona-oltást, és coronavírust is tartalmazó többkonponensű kombinált oltást is választhatunk. A megbetegedés kezelése a bélgyulladás általános tüneti kezelése, az infúziós folyadékpótlás általában elengedhetetlen.

SZOPORNYICA

Bevezetés:

A vírusos megbetegedés fiatal kutyákban illetve vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet, de felnőtt kutyákban is akár maradandó károsodásokat okozhat. A kórokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után fiatal kutyában hirtelen kialakuló súlyos tünetek alakulhatnak ki, míg idősebb kutyákban általában elhúzódóbban alakulnak ki és kevésbé súlyos tünetek. Fiatal kutyákban magas láz, idősebbekben inkább csak hőemelkedés jellemző, majd étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat. Idült esetben az orrtükör és a talppárnák szárazak és kicserepesedtek. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később. Vadászgörényekben a betegség lefolyása még gyorsabb. A tünetek néhány óra alatt jelentkezhetnek, és az idegrendszeri tünetek dominánsabbak, az elhullás még gyakoribb.

Megelőzés, Kezelés:

A kölyökkutyákat 2-3 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de kölyök kutyáknál ennek kimenetele igencsak kétes.

FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS (RUBARTH-KÓR)

Bevezetés:

A kutyák fertőző májgyulladását adenovírus okozza. Fiatal kutyákban különösen veszélyes, gyors lefolyású, általában fertőzött vizelettel gyorsan terjedő megbetegedést okozhat.

Tünetek: Néhány napos lappangási idő után elesettség, magas láz, bevérzések, sárgaság, hányás, esetleg folyadékbeszűrődés és görcsök is jelentkezhetnek, sőt elhullás is bekövetkezhet. Kialakulhat szaruhártya-oedema is, amely jellegzetes kékes elhomályosodást okozhat mindkét szemen, ezért kék szem betegségnek is nevezik. A felnőtt kutyák általában enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget.

Megelőzés, Kezelés:

A kombinált oltásokban jelen van az adenovírus, így a kutyák rendszeres oltásával a betegség ma már szerencsére ritkán fordul elő. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni.

LEPTOSPIROSIS

Bevezetés:

A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de tünetekben megnyilvánuló leptospirosis kutyákban szerencsére ma már ritkán alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.

Tünetek:

Egy-két hetes lappangási idő után fiatal kutyákban magas láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki. Idősebb kutyában gyakori a tünetmentes átvészelés, de akár súlyos veseelégtelenség is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:

Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen. Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése reményteli lehet.

VESZETTSÉG (RABIES)

Bevezetés:

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A kórokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétek-vakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:

A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási készség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:

Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:

Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges! Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más állatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani. Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!

(ZÁLLATORVOS)

HERPESZVÍRUSOS FERTŐZÉS

Bevezetés:

A kutya herpeszvírus elsősorban vemhes szukákra, annak magzataira, illetve kutyakölykökre nézve veszélyes. Fertőző kölyökhalálnak is nevezik. Felnőtt kutyákban általában tünetmentes a fertőzés, viszont a vírust sokáig üríthetik a fertőzésen átesett kutyák.

Tünetek:

A fertőzés szukákban terméketlenséget, vemhesség esetén magzatelhalást, csökkent alomszámot, vetélést, következményes méhgyulladást okozhat. A fertőződött újszülött kiskutyák nem szopnak rendesen, nem gyarapodnak, gyakran híg hasmenésük van, sőt idegrendszeri tünetek is előfordulnak, majd elpusztulnak.

Megelőzés:

Egyetlen biztos megelőzési mód a kutya herpeszvírus elleni védőoltás, melyet a párzás után, majd az ellés előtt 2 héttel megismételve lehet beadni.

KENNEL (JÁRVÁNYOS) KÖHÖGÉS

Bevezetés:

Az emberi influenzához hasonló kórképet a kutyák Parainfluenza vírusa indítja el, mely a fertőzött váladékokkal, leginkább köhögéssel gyorsan terjed, így kutyákkal zsúfolt helyeken, például kennelekben futótűzszerűen terjed. A vírusos fertőzést másodlagos bakteriális felülfertőzések (leggyakrabban Bordatella bronchiseptica, Pasteurella multocida) súlyosbíthatják.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, rossz közérzet, eleinte folyamatos kínzó száraz, csattanó, libagágogásszerű köhögés jellemző, majd az eleinte hurutos orrfolyás a társfertőzésektől gennyessé válhat, és a légcsőgyulladásból akár súlyos tüdőgyulladás is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:

Sűrű kutyakörnyezetbe (pl. kennelek, panziók, kutyaiskolák) járó kutyáknak, főleg fiatalabbaknak mindenképpen javasolt a kennelköhögés ellen védekezni, amire egy orrba cseppentős vakcina van forgalomban, amely helyi immunitást alakít ki. A vakcina a betegség kezelésére is alkalmas, de megbetegedés esetén a légúti fertőzésre antibiotikumot és nyálkaoldókat is adunk.

SZÁJÜREGI PROBLÉMÁK

FOGKÖVESSÉG

Bevezetés:

Húsevő társállataink nagyon gyakori problémája a fogkövesedés. A húsevők lúgos száj ph-ja és szájüregi baktériumflórája kifejezetten kedvez a fogak felszínén kialakuló lepedékképződésnek, majd fogkövesedésnek.

Tünetek:

A fogkövesedés nem csak szájhigiéniai problémát, ínygyulladást okoz, hanem a gyulladásos ínyen keresztül a vérkeringésbe is bejutó kórokozók akár távoli szervekbe is eljuthatnak. Az ínygyulladás első tünete a kipirult, vérzékeny ínyszél. Az idült ínygyulladásnál már visszafordíthatatlan ínysorvadás is kialakulhat. Majd a gyulladásos íny és a fog közötti ínytasakban kialakuló fogkő miatt a fogak kilazulhatnak. A fogmedri gyulladásból, mint gócból a vérkeringésbe jutó baktériumok sokszor a szívbillentyűkön okoznak gyulladást, melynek szívbillenytű-elégtelenség lehet a következménye. Előfordulhat gyulladásos távoli góc a vesékben, a májban vagy más szervben is.

Megelőzés, Kezelés:

Nagyon lényeges a megelőzés! A fogkövesedésre leginkább hajlamos kistestű kutyafajtáknál már kölyök korban el kell kezdeni a prevenciót. Eleinte elegendő, ha azt elérjük, hogy engedje a kiskutya, hogy a szájába és a fogaihoz érhessünk. Később így könnyebb lesz megtanulnia a fogtisztítást is. A lepedékképződés ellen többféleképpen védekezhetünk, de legfontosabb a mechanikai fogtisztítás, fogmosás. Kaphatók lepedékképződést csökkentő táplálékkiegészítők. Bizonyos száraz állateledelek kifejezetten jók fogkövesedés ellen. Használhatunk még rágószalagokat is. Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell. videó: otthoni ultrahangos szájápolás

FOGÍNYTÚLSARJADZÁS (EPULIS)

Bevezetés:

Jóindulatú folyamat, a fogíny túlsarjadzása. Rövidorrú fajtákban gyakori probléma.

Tünetek:

Eleinte csak esztétikai probléma, majd az ínytúlnövés alatti részeken megül a táplálékmaradék, ott bomlik és rossz szájszagot valamint ínygyulladást okoz, később az állandó foglepedékből fogkő alakul ki. Nem ritkán az epulis teljesen ráborul a fogra, rágási problémákat, féloldalas rágást és következményes fogkövesedést, ráharapva ínyvérzést okozva. Extrém esetben az epulis teljesen rá is nőhet a fogra.

MARADÓ TEJFOG (PERSISTENTIA DENTIS)

Bevezetés:

Kistestű kutyákban nem ritkán találkozunk olyan problémával, hogy a maradó fog mellé nő a tejfogaknak, de a tejfogak nem esnek ki. Normál esetben a fogváltás 3-4 hónapos kor körül kezdődik és 6 hónapos korra lezajlik. Először a középső felső metszőfogak váltódnak, majd kifelé sorra esnek ki a metsző tejfogak alul is. A probléma leggyakrabban a hosszú gyökerű szemfogakkal van. Szűk állkapcsú fajtákban (pl. yorkshire terrier) a metszőfogak és a zápfogak váltódásával is lehetnek gondok.

Tünetek:

Ha a tej szemfog nem esik ki, akkor az elnyomhatja a maradó fog rendes ollós harapási záródását, ráadásul ezeken a helyeken a táplálékmaradék is állandóan bent reked, így ínygyulladást, később fogkövesedést okozhat.

Kezelés:

Ha a dupla fogazat 8 hónapos korra sem rendeződik, akkor mindenképpen javasolt a visszamaradt tejfogak kihúzása, melyet bódításban lehet kivitelezni.

PAPILLOMATOSIS

Bevezetés:

Fiatal kutyákban, főleg ha általános védekezőképességük nem működik rendesen nem ritka probléma, hogy a száj nyálkahártyáján fehér színű kisebb-nagyobb karfiolszerű növedékek alakulnak ki, melyet Papova vírus okoz. A Papova vírus ellen idővel ellenanyagokat képez a szervezet, így a növedékek előbb-utóbb maguktól is ellökődhetnek.

Tünetek:

A vírusos növedék leggyakrabban csak esztétikai problémát okoznak, de előfordulhat, hogy a rágófelszínhez közel nőve ráharapva vérzést vagy féloldalas rágást okoznak. Ritkábban a pofa nyálkahártyája mellett a végbél és a nemi szervek körül is találkozhatunk vírusos növedékkel.

Kezelés:

Enyhébb esetekben semmiféle kezelés nem szükséges, a vírusos növedékek maguktól leszáradhatnak. Ha sok papilloma alakult ki, akkor immunerősítést mindenképpen érdemes alkalmazni. Nagyobb növedékek esetén thermokauterrel való leégetés jöhet szóba. Ha nagyon súlyos a papillomatosis, akkor a növedékek levétele után, azok dörzsölékéből steril autovakcina is készíthető.

BÉLPROBLÉMÁK

BÉLGYULLADÁS (ENTERITIS)

Bevezetés:

Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl. vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia is.

Tünetek:

A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás. Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.

Kórhatározás:

Általában a kórelőzményből, a tünetekből és a fizikális vizsgálatból könnyen diagnózishoz juthatunk, de időnként bélsárvizsgálatra, esetleg hasi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához.

Kezelés:

Minden esettben koplalás, bélbevonó készítmények, tea, majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok. Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű folyadékot veszített a kis beteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet.

BÉLFLÓRA ELTOLÓDÁS (DYSBIOSIS)

Bevezetés:

Az állatok bélflórája igazodik a táplálkozásukhoz, és normál esetben amennyiben a táplálék összetétele nem nagyon változik, akkor a bélben élő baktériumok egyensúlyt alakítanak ki és így segítik a rendes emésztést. Hirtelen táplálékváltásnál, vagy a bélbaktériumokra is ható gyógyszerek (pl. antibiotikumok) hatására a bélflóra egyensúlya felborulhat és kialakul a dysbiosis.

Tünetek:

Lágyabb, esetleg hasmenéses bélsár, hosszabb idő után felszívódási zavarok, vitaminhiány, fogyás,

Kórhatározás:

Bélsárvizsgálat segítségével állapíthatjuk meg, hogy nem egy kórokozó baktérium okozza a tüneteket csak a normál bélflóra aránybeli eltérése.

Kezelés:

Probiotikumok, diéta, esetleg vitaminkiegészítés.

BÉLCSAVARODÁS

Bevezetés:

Szerencsére ritka probléma, kétes kórjóslattal. A vékonybél a függesztőszalagja körül úgy tekeredik, hogy annak keringését elnyomja, így saját vérkeringését teljesen megszünteti. Tünetek: Hirtelen kialakuló hasi fájdalom, hányás, és gyorsan kialakuló állapotromlás, a vérkeringés heveny összeomlása, azaz száraz, lilás nyálkahártyák, általános gyengeség jellemző.

Kórhatározás:

Nélkülözhetetlen az alapos fizikális vizsgálat és a hasi ultrahang vizsgálat.

Kezelés:

Csak néhány órán belül elvégzett műtéttel, általában bélkimetszéssel és gondos utókezeléssel orvosolható.

BÉLELZÁRÓDÁS (ILEUS)

Bevezetés:

Bélelzáródás leggyakrabban idegen tárgyak lenyelésével alakul ki, amennyiben az éppen elzárja a bél üregét. Ritkábban a bélfalból kiinduló kórfolyamat, leginkább béldaganat is elzárhatja a bél üregét. Esetenként a hasüregben zajló egyéb problémák (például ha egy bélkacs hasi sérvbe türemkedik be) is összenyomhatják kívülről a bél üregét, így okozva bélelzáródást.

Tünetek:

A jellemző tünet teljes bélelzáródás esetén a hányás, mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz. Egy idő után feltűnik, hogy nincs bélsárürítés. Gyakori az étvágytalanság, hasi fájdalom, hasi görcs, gázos belek, egyre kiteltebb has, romló általános állapot, levertség. Ha nem teljes az elzáródás, vagyis csak részlegesen zárja el valami a bél üregét, akkor kevésbé látványos tüneteket észlelhetünk, mint hányogatás, lassú fogyás, rossz étvágy, esetenként vékonyabb és kevesebb mennyiségű bélsárürítés.

Kórhatározás:

Bélelzáródás gyanújában nagyon fontos a gyors és pontos kórhatározás, melyhez elengedhetetlen az alapos fizikális vizsgálatot követő kontrasztos röntgenvizsgálat illetve hasi ultrahang-vizsgálat..

Kezelés:

Általában mihamarabbi műtéti ellátás (bélmetszés, esetenként bélkimetszés), majd konzervatív utókezelés.

LÉGÚTI PROBLÉMÁK

LÉGCSŐSZŰKÜLET (TRACHEACOLLAPSUS)

Bevezetés:

Főleg kistestű fajtákban gyakori probléma a légcsőszűkület, de időnként nagyobb testű kutyákban is előfordul. A légcső szűkülete lehet veleszületett és szerzett probléma, érintheti a légcső teljes hosszát, gyakrabban annak csak egy szakaszát. A légcsőszűkülettel

Tünetek:

Az izgalom hatására fokozódó libagágogásszerű köhögés és fulladás kellemetlen, sőt néha ijesztő tünetek.

Kórhatározás:

A fonendoszkóppal történő hallgatózás mellett a légcsőszűkületet röntgenfelvétellel, ritkábban légúti endoscópiával diagnosztizálhatjuk.

Kezelés:

Általában gyógyszeres kezelés elegendő, ritkán műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

ASZTMA

Bevezetés:

Az allergiás alapon létrejövő alsó légúti gyulladást asztmának nevezik. Leggyakrabban a belélegzett házipor vagy pollenek váltják ki a hörgők falában kialakult túlérzékenységi reakciót, allergiás gyulladást. A hörgők fala megvastagodik, fokozott nyálkatermelődés alakul ki, így a hörgők ürege jelentősen szűkülhet. Macskáknál kifejezetten gyakori!

Tünetek:

Rohamszerű köhögés, légszomj. Esetleg egyéb allergiás tünetek, leggyakrabban vakarózás.

Kórjelzés:

Mellkasröntgen, esetleg légúti endoscopia és mintavétel.

Kezelés:

Az embereknél jól működő belélegzési spray-k állatoknál nem kivitelezhetőek, így általános allergiaellenes kezelést kell megkezdeni köhögéscsillapítók és nyálkaoldók mellett.

BŐR PROBLÉMÁK

ALLERGIA

Bevezetés:

Ahogy nálunk embereknél, úgy kisállatainknál is nagyon gyakorivá váltak a különböző allergiás megbetegedések. A városi életmód okozta környezeti ártalmak, a stressz csökkentheti állataink általános védekezési reakcióit, a csökkent immunitás mellett viszont egyes normál környezeti ártalmakra fokozottabban reagálhatnak, vagyis túlérzékenységi reakciókat mutathatnak.

Allergia típusai:

A leggyakoribb allergiás megbetegedés állatoknál az atópia, ami a különböző pollenek belélegzésével alakul ki, és leginkább erős bőrviszketegséget és allergiás hallójárat-gyulladást, allergiás kötőhártyagyulladást okoz, de okozhat a hörgőkben allergiás bronchitist, akár asthmaticus tüneteket is.

Nagyon gyakori a táplálék-allergia is, amikor magában a táplálékban lévő fehérjekomponensekre mutat allergiás tüneteket a kisállat, leginkább a lábvégek folyamatos rágásával, esetleg a száj és a végbéltájék viszketésével, időnként emésztési panaszokkal, akár az allergizáló eledel utáni hasmenéssel.

Gyakran találkozhatunk allergiás bőrgyulladással bolhásság mellett, amikor bolha-ekcéma is kialakul a bolha-allergia miatt. Ilyenkor a bolhák nyálában lévő idegen fehérjékre és a bolhaürülékre reagál túlzottan az állatok szervezete, és okoz ezzel folyamatos viszketést testszerte még a bolhaírtók után is. Kialakulhat allergiás bőrgyulladás egy-egy körülírt területen is, amit hot-spotnak (égető-viszkető folt) is neveznek, és leggyakrabban fülledt nyári napokon, akár bolha-allergiával társulva jelentkezik, és leggyakrabban a külső combéleken rágja ki magát ilyenkor egy-egy kerek foltban az allergiás kutya.

Gyakori probléma a bűzmirigyek váladékától kialakult allergiás tünetek is, melyek nemcsak a fenék tájékának viszketését, hanem akár allergiás hallójárat-gyulladást is kiválthatnak. Találkozhatunk még kontakt-allergiával is, amikor egy allergizáló anyaggal való közvetlen kapcsolat okoz helyi bőrviszketést, leggyakrabban allergiás bőrgyulladást az alhason egy-egy műszálas takarótól, vagy például fém-allergia esetén a fémtál okozhat allergiás bőrgyulladást a száj köröl.

Az alább felsorolt allergiás tünetek általában néhány nap vagy inkább több hét alatt alakulnak ki, de a teljességhez hozzátartozik, hogy kialakulhatnak hirtelen is allergiás tünetek például rovarcsípéstől, bizonyos gyógyszerektől, sőt akár védőoltásoktól is. A hirtelen kialakuló allergiás tünetek esetén, mint például az oltási allergiánál fontos a tünetek gyors orvoslása.

Allergia tünetei:

Az allergia típusának megfelelően számos allergiás tünet alakulhat ki. Az állatok allergén szerve leginkább a kültakaró, így a legjellemzőbb tünet a bőrviszketés, a bőr kipirosodása, a vakarózás és a rágás okozta szőrtöredezettség és másodlagos bakteriális vagy gombás bőrfertőzések. A külső hallójárat bőre különösen érzékeny, így az allergiás hallójárat-gyulladás kifejezetten gyakori, amikor is a fül bőre kipirul, ég, viszket, majd váladékossá is válik. Az allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártyák kipirulnak, könnyeznek, másodlagos savós orrfolyást is okoznak.

Légúti allergiás megbetegedés esetén jellemző a pollenszezonban kialakuló, vagyis szezonális légúti tünetek megjelenése, mint az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, savós orrfolyás, tüsszögés, majd allergiás légcsőgyulladás és hörgőgyulladás, köhögés. A túlérzékenységi reakciók hirtelen kialakuló formájánál jellemző a szemviszketés, az ajkak bőrének megduzzadása, testszerte kialakuló bőrviszketés, rossz közérzet, akár hányással is.

Allergia diagnosztika:

Az allergia pontos típusának meghatározása nem mindig könnyű feladat, mivel az egyes allergia típusok akár egymás mellett is szerepelhetnek, és a másodlagos tünetek elfedhetik az alapproblémát. A humán allergiológia példáját követve szerencsére az állatorvosi allergia-diagnosztika is rengeteget fejlődött az elmúlt években, így ma már lehetőség van teljesen pontos, specifikus allergén-kimutatásra is a tapasztalati alapokon végzett kezelés mellett. Ez történhet allergiás bőrteszttel, de van már lehetőség még több allergén paraméter kimutatására szolgáló vérvizsgálatra is, amikor az allergizáló ágensekből egy hyposzenzibiláló oldatot is készíthettetünk.

Allergia kezelése:

A pontos diagnózis után, vagyis az allergia típusának megfelelően sokféle kezelés lehetséges. Legfontosabb az allergizáló ágens kiküszöbölése (pl. bolha-allergiás állatnak rendszeres bolhaírtás, táplálék-allergiás állatnak tápváltás), amennyiben ez lehetséges. Az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a terület, így a tüneti kezelésre alkalmas gyógyszerek mellékhatásait lecsökkentették, helyileg alkalmazható szereket fejlesztettek ki, táplálék-allergiásoknak speciális eledeleket hoztak a piacra, és számos kiegészítő kezelés kapott létjogosultságot (pl. homeopatia) a kezelésben, ráadásul ma már lehetőség van hyposzenzibiláló (hozzászoktató) oldattal okilag is kezelni a súlyos allergiás tüneteket.

BŐRGYULLADÁS (DERMATITIS)

Bevezető:

A kültakaró az állatok legnagyobb szerve, a bőrgyógyászati problémák így az állatoknál külön nagy kihívást jelentenek, hiszen sokszor egy egyszerűnek tűnő bőrprobléma hátterében akár komolyabb megbetegedés is állhat.

Tünetek:

Allergiás bőrgyulladással találkozunk a leggyakrabban, amikor a bőr viszketegsége, kipirultsága, az állandó vakarózás okozta másodlagos felülfertőzések jellemzők. Bakteriális bőrgyulladás (pyoderma) esetén a gyulladt bőrön a kipirultság mellett már váladékozás is jellemző.

Kórhatározás:

A bőrtünetek viszonylag szegényesek, ugyanakkor számos okból kialakulhatnak, így a bőrkaparék-vizsgálatnak sokszor nagy jelentősége van a pontos diagnózis felállításánál. A laboratóriumi vizsgálat során parazitológiai vizsgálatot, bakteriológiai vizsgálatot és rezisztenciavizsgálatot valamint gombatenyésztést kérhetünk. Allergiás bőrgyulladás esetében vérvizsgálatra, esetleg allergiás bőrteszt elvégzésére is szükség lehet. Másodlagosan kialakult bőrelváltozások esetében nagyon fontos az alapprobléma rendezése.

Kezelés:

Allergiás bőrgyulladásnál az allergiakezelésnél leírtak az irányadók, a bakteriális bőrgyulladásoknál pedig gyógysamponos fürdetés, bőrtápláló táplálékkiegészítők és lehetőség szerint célzottan adott antibiotikum kezelésnek van létjogosultsága.

BŐRGOMBÁSODÁS (DERMATOMYCOSIS)

Bevezetés: Kedvenceink bőrgombák okozta bőrproblémájával nem ritkán találkozhatunk, főleg ha hajlamosító tényezők is szerepelnek. Hajlamosító tényező lehet a bőr helyi immunitásának csökkenése (például allergia okozta vakarózástól sérülve, víztől felpuhulva), vagy a szervezet általános védekezési rendszerének csökkenése (például idült betegségben meggyengülve), vagy éppen hosszas antibiotikum-kúrából kifolyólag.

Tünetek:

Általában bőrgombásodás esetén a bőr száraz, korpás, nem viszkető, sokszor körülírt területeken foltokban szőrritkulás látszik az általános szőrhullás mellett, a kerek foltok széli részén kokárdaszerűen kifelé terjedő bőrkipirosodás látszik.

Kórhatározás:

Bőrkaparékvételből végzett gombatenyésztéssel lehetséges a kórokozó gomba pontos meghatározása. A gomba táptalajon a gyógyszerérzékenység is meghatározható.

Kezelés:

A kisállatok leggyakoribb bőrgombásodása a Microsporiasis, amit legtöbbször a Microsporon canis okoz, amely ellen van gombaellenes vakcina forgalomban. Bőrgombásodásban a helyi gombaellenes kezelések mellett időnként szükség lehet általános gombaellenes kezelésre is az immunerősítők mellett.

SZŐRTÜSZŐATKÁSSÁG (DEMODICOSIS)

Bevezetés:

A szőrtüsző atkák általában immunhiányos alapon tudnak csak úgy elszaporodni, hogy bőrtüneteket okozzanak..

Tünetek:

Körülírt területeken, leginkább a fejen, a szemek körül, vagy a lábvégeken, ritkábban testszerte jelentkező szőrritkult területek, pikkelyező kissé kipirult bőr, melyen sokszor másodlagosan bakteriális vagy gombás bőrfertőzés tünetei is megjelennek.

Kórhatározás:

Pontos diagnózishoz bőrkaparék mintavétel és mikroszkópos vizsgálat szükséges.

Kezelés: Az atkaellenes kezelés mellett fontos a másodlagos bőrfertőzéseket is kezelni és immunerősítőket is adni.

KÁSADAGANAT (ATHEROMA)

Ha a bőr faggyúmirigyeinek váladéka nem tud a bőr felszínére ürülni, akkor összegyűlik a bőr alatt, betokosodik, majd előbb-utóbb felfakad, törmelékes tartalma részben kiürül, ilyenkor könnyen kitisztítható. Jóindulatú folyamat, de véglegesen csak műtéti kimetszés után rendeződhet.

BŰZMIRIGY-GYULLADÁS (PARAPROCTITIS)

Bevezetés:

A húsevő állatok végbele mellett elhelyezkedő bűzmirigy által termelt váladék segíti a bélsárürítést és közben egyedi szaganyagokkal látja el az ürítményt, ezzel jelölve meg a territoriumot. A lakásban tartott városi kutyáknál gyakori probléma, hogy a bűzmirigy váladéka nem ürül rendesen.

Tünetek:

A bűzmirigyben pangó váladék eleinte csak kellemetlen végbélfeszítő érzést okoz a kutyának, amin feneküket a földhöz dörzsölve, szánkázva, feneküket nyalva próbálnak segíteni. Amennyiben így sem sikerül kiüríteniük a bűzmirigyüket, akkor a pangó váladékban megszaporodó toxinanyagoktól, beszaporodó baktériumoktól és a folyamatos fenékdörzsöléstől és nyalogatástól helyi gyulladás alakulhat ki. A végbél környéke érzékeny lehet, a bűzmirigy váladéka gennyes vagy véres lehet. A gyulladt bűzmirigy váladéka allergiás bőrgyulladást, gyakran allergiás külső hallójárat gyulladást, szőrhullást, viszketést okozhat. A bűzmirigy kivezetőnyílásának szűkülete vagy elzáródása miatt a pangó váladék akár sipolynyílást is kialakíthat a végbéltájék bőrén.

Megelőzés, Kezelés:

A bűzmirigy-gyulladást úgy kerülhetjük el, ha már az első tüneteknél állatorvoshoz fordulunk, aki a bűzmirigyet kitisztítja. Ha már kialakult a gyulladás, akkor a váladékból végzett bakteriológiai vizsgálat alapján helyileg és esetleg általánosan is célzott antibiotikum kezelést alkalmazhatunk, gyulladáscsökkentőket adhatunk. Végső esetben a bűzmirigy műtéti eltávolítására is van lehetőség.

KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK

BŐR- és SZÍVFÉRGESSÉG (Dirofilariosis)

Bevezetés:

Néhány évvel ezelőtt csak mediterrán országokban járt kutyáknál találkozhattunk bőr- és szívférgesség fertőzöttséggel. A klímaváltozás miatt sajnos napjainkban már nálunk is egyre gyakrabban diagnosztizált vérszívók által terjesztett betegségek. Fertőzött kutyából való vérszívással többféle szúnyog is átviheti a fertőzést más kutyára. A bőrférgesség hazánkban gyakoribb, kevésbé súlyos tüneteket okoz és jobban is kezelhető betegség, a szívférgesség szerencsére még ritkább, viszont súlyos akár életveszélyes tüneteket okozhat és kezelése is sokkal nehezebb.

Tünetek:

Bőrférgesség (Dirofilaria repens) fertőzöttség esetén kisebb nagyobb gócokat tapinthatunk a bőrben. Szívférgesség (Dirofilaria immitis) fertőzöttségnél fáradékonyság, köhögés, rossz kondíció, kitelt-megnagyobbodott has a legjellemzőbb tünetek.

Kórjelzés:

Legfontosabb a vérvizsgálat. A fertőzött szúnyogok csípése által bejutott fiatal féregalakok (microfilaria) egy csepp vérből készített natív vérkenetben mikroszkóppal sokszor jól láthatóak, de a kétféle betegség így nem különíthető el és ha enyhe a fertőzöttség nem biztos, hogy épp abban a csepp vérben találunk kórokozót, ráadásul a kórokozók száma napszaki ingadozást is mutat (reggel vagy estefele érdemes vért venni, akkor élénkebb a vérbeli rajzásuk!). A vérkenet vizsgálatánál biztosabb módszer a dirofilaria-fertőzöttségre a Knott-teszt. Szerencsére már rendelkezésünkre áll 10 perc alatt elvégezhető szerológiai gyorsteszt a súlyosabb szívférgesség diagnosztizálására. A minőségi vérkép sokszor utalhat (eosinophiliás!) a féregfertőzöttségre. A vérvizsgálaton túl szívférgesség esetén mellkas röntgent, hasi- és szívultrahang vizsgálatot is szükséges végezni.

Megelőzés, kezelés:

Mediterrán országokba való utazásnál eddig is javasoltuk a védekezést, most már hazánkban is tavasztól őszig érdemes gondolni a betegségre. Egyes bolha- és kullancsellenes készítmények riasztó hatásúak (Advantix spot on!) szúnyogokra nézve is, ezek használatával csökkenthetjük a szúnyogcsípés esélyét. Erdei vagy vízparti kiránduláskor érdemes szúnyogriasztó párologtatókat, esetleg szúnyoghálót használni. Ha nagyon szúnyogos helyre kirándulunk vagy már microfilariákkal fertőződött a kutya, akkor microfilariákra ható gyógyszert kell használni, ami általában egyéb külső- és belsőélősködőkre is ható rácseppentő oldat (Stronghold vagy Advocate spot on!) vagy speciális széles spektrumú féreghajtó (Milbemax). Ha már kifejlett bőr- vagy szívféreg is kialakult a szervezetben, akkor már kifejlett alakokra ható készítményeket kell használni, vagy esetleg sebészeti eltávolításra van szükség, de ezek kórjóslata sokszor kétes, ezért nagyon fontos a megelőzés és a szűrő jellegű vérvizsgálat.

(ZÁLLATORVOS)

BOLHÁSSÁG

Bevezetés:

A bolhák szinte egész évben kellemetlenségeket okozhatnak kedvenceink és gazdáik életében. Nagyon szapora külső élősködők, petéiket a környezetbe lerakva gyorsan sokasodnak.

Tünetek:

A szőrzetben mászkálva idegesíti kedvencünket, aki fogaival csattogtatva vadul próbálja elkapni őket. A bolhanyál és a bolhaürülék, mint idegen fehérje erős allergén, így nem ritkaság, hogy akár egy bolhacsípés után is bolhaallergia (bolhaekcéma) alakul ki. A bolhaallergiás kisállat bőrén a bolhacsípéseknek megfelelően kipirult foltokat látunk, a heves vakarózás és nyalakodás miatt sokszor másodlagos bőrfertőzés is kialakul. Nem ritka, hogy egy foltban teljesen kirágja magát az állat, egy égő-viszkető folt (hot spot) alakul ki, aminek sokszor bolhaallergia az oka.

Ezeken túl a bolha az emberre is veszélyes galandféreg terjesztésében is kulcsszerepet játszik. A galandféreg a gazdaállat végbele körüli szőrzetben lerakott petéit a bolha felveszi, a galandféregpetével fertőzött bolha pedig a bolhavadászattal a gazdaállat bélcsatornájába jut, ott a petéből lárvalak majd kifejlett galandféreg alakul ki.A bolhák a vérszíváson túl az állatok könnyéből is isznak, így kötőhártyagyulladát is kialakíthatnak. Ezeken túl a bolhák nagy mennyiségben elszaporodva hosszabb idő után egy kisállat esetében vérszegénységet is kialakíthatnak.

Megelőzés, kezelés:

Legfontosabb a megelőzés, vagyis a folyamatos és rendszeres bolhaellenes készítmények használata. Bolhásság esetén minden állatunknak adjunk bolhaellenes készítményt. Erős bolhásság esetén érdemes az állatok fekhelyét kitakarítani, esetleg a környezetüket is bolhaellenes készítménnyel lepermetezni, hiszen a bolhák 90 %-a általában a gazdaállat fekhelyén van, petéit is oda rakja le. (ZÁLLATORVOS) (ZÁLLATORVOS2) (ZÁLLATORVOS3)

KULLANCSFERTŐZÉSEK (BABESIOSIS, LYME-KÓR)

Babesiosis

Bevezetés:

A kutyák leggyakoribb kullancsfertőzése, egy vérparazitózis. A kórokozó a fertőzött kullancs vérszívásakor juthat a szervezetbe.

Tünetek:

A betegség általában a kullancscsípés után egy héten belül látványos tünetekben mutatkozik meg. Általában magas láz, levertség, étvágytalanság alakul ki. A vérélősködő a vörösvérsejtekben szaporodik, azokat eközben tönkretéve, így vérszegénységet, sápadt nyálkahártyákat, fáradékonyságot előidézve. A szétesett vörösvérsejtekből származó vérfesték a vizeletet sötétbarnára színezheti. A véráramba került vérfesték sárgaságot, sárga nyálkahártyákat is okozhat, és súlyos fertőzésben veseelégtelenség tüneteit idézheti elő, sok ivással és vizeléssel, hányással. A szétesett vörösvérsejtek a lép, a máj megnagyobbodását okozhatják, az előhasi tájék megnagyobbodásával.

Kórjelzés:

A kórelőzményben szereplő kullancsfertőzés, a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján a diagnózisunkat vérvizsgálattal tehetjük biztossá.

Megelőzés, Kezelés:

Nagyon fontos a betegségmegelőzés, legfőképpen a kullancsok elleni hatékony védekezés külső élősködők elleni készítményekkel. Ma már létezik védőoltás is a kutyák babesiosisa ellen! A betegség kezelésében a súlyos tünetek és szövődmények elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy minél hamarabb kezdjük meg a babesiosis elleni kezelést! A vérélősködő ellen van gyógyszer, de emellett egyéb tüneti kezelésre (pl. vérképzés támogatása, infúziós kezelés a veseelégtelenség kivédésére, társfertőzések elleni kezelés) is szükség lehet.

(ZÁLLATORVOS)
(ZÁLLATORVOS2)
(ZÁLLATORVOS)

Lyme-kór

Bevezetés:

Az emberi betegséghez sok tekintetben hasonló fertőzést kutyákban is Borrelliákkal fertőzött kullancs terjeszti. A betegségre jellemző hosszú lappangási idő, az állapot hullámzása (hol jobban van egy kicsit a kutya, hol megint hőemelkedése van, esetleg sántít), a tünetek sokfélesége miatt sajnos sokszor sok idő telik el a pontos diagnózishoz, ami növelheti a szövődmények kialakulását.

Tünetek:

A kullancscsípéstől számítva a fertőzés tünetekben sokszor csak hetekkel, vagy akár hónapokkal később alakul ki. Az emberi fertősére jellemző vándorló bőrpír, kutyákban nem feltétlen alakul ki, és a szőrtakaró miatt nem is könnyű észrevenni. A fertőzött kutyákban vissza-visszatérő hőemelkedés (magas láz nem jellemző!), bágyadtság, étvágytalanság alakul ki. Jellemző a hátulsó testfél gyengeség, kacsázó-imbolygó hátulsó végtagokkal. Idült esetben egy-két nagyobb ízületben ízületi elfajulás, emiatt folyamatos sántítás is kialakulhat. Ezeken túl a kórokozó a szívizmot is megtámadhatja.

Kórjelzés:

A betegség gyanúját vérvizsgálattal lehet megerősíteni.

Megelőzés, Kezelés:

Legfontosabb a kullancs elleni védekezés! Használjunk kullancsriasztó készítményeket, és a zöldben való séta után nézzük át kedvencünket is, hogy nem találunk-e benne kullancsot. Amennyiben bőrbe fúródott kullancsot találunk, azt szakszerűen (lehetőleg kullancskiszedővel) távolítsuk el mihamarább! Kutyáknál forgalomban van már Lyme-kór elleni vakcina, amellyel védekezhetünk a betegség ellen! Idejében diagnosztizálva a betegséget hosszas antibiotikum kúrával akár teljes gyógyulás is várható.

BÉLFÉRGESSÉG

Bevezetés:

Húsevő társállatainknál nem ritkán találkozunk bélparazitózissal. A bélférgek nem csak gusztustalanok, de ránk nézve is veszélyesek lehetnek, és állatainkban is komoly megbetegedést okozhatnak. A fertőződés gyakran fertőzött bélsárral való érintkezéssel alakul ki, de a méhen keresztüli, majd az anyatejjel történő fertőződés is gyakori. A galandférgeket a bolhák is terjeszthetik. Csökkent immunállapotban a fertőződés esélye is megnő, majd maga a bélférgesség csökkentheti az általános védekezőképességet. Kölyök korban nagyon gyakori probléma!

Tünetek:

Többféle bélparazitózis létezik. Leggyakrabban orsóférgekkel találkozhatunk, amelyek szürkésfehér színűek, hengeresek, cérnaszerűek, de egészen spagettiszerű méreteket ölthetnek. Gyakori a fonalférgesség is, amik szintén szürkésfehér, de lapos szalagszerű kinézetűek. Előfordulhat galandférgesség is, amikor uborkamagra hasonlító ízeket, sokszor láncszerűen összefűzve látunk ürülni. A bélféreg típusától függetlenül a leggyakoribb tünetek a farkas étvágy melletti fogyás, nyákos bélsár, hasmenés. végbélviszketés, bőrviszketés, időnként bélféregürítés a bélsárral vagy hányadékkal.

Kórjelzés:

Ha a tünetek nem egyértelműek, akkor a bélsár parazitólógiai vizsgálatát kell elvégezni.

Megelőzés, Kezelés:

Fontos hangsúlyozni, hogy a féreghajtó készítményeket rendszeresen adni kell minden húsevő kisállatnak. A féreghajtásnak a készítmény típusától függően legfeljebb 1 hónapos hatástartama van, így ezután bármikor összeszedhet bélférgeket állatunk. Kölyök korban 2-3 hetente többször is ismételt féreghajtás javasolt. Erdőbe gyakran kiránduló vagy más kutyákkal sűrűn találkozó kutyáknál, illetve kijáró macskáknak és vadászgörényeknek, ezenkívül kisgyerekes családok esetében negyedévente javasolt szélesspektrumú féreghajtót adni. Egy évben egyszer a kutyák kötelező veszettség oltása mellett a féreghajtást is törvény írja elő. A rendszeres szélesspektrumú féreghajtók mellett ne feledkezzünk meg a bolhaírtókról sem, hiszen a galandférgesség emberben is ki tud feljődni.

(ZÁLLATORVOS)

HÚGYUTI PROBLÉMÁK, MÉHGYULLADÁS

HÚGYHÓLYAG-GYULLADÁS (UROCYSTITIS)

Bevezetés:

Húgyhólyaggyulladás számos okból kialakulhat. Leggyakrabban húgyúti kórokozók, leginkább baktériumok okozzák. Gyakori a sűrű vizeletben kicsapódó kristályokból kialakuló hólyaghomok vagy hólyagkő okozta húgyhólyag nyálkahártyasérülésből fakadó gyulladás is, ami egyébként hólyagfertőzés mellett is lehet. Húgyhólyaggyulladás kialakulhat vizeletpangás (pl. gerincvelői beidegzés zavarában) illetve vizeletürítési probléma, inkontinencia esetén is. Esetenként más betegséghez társulva is találkozhatunk húgyhólyaggyulladással, sokszor mellékleletként is, vagyis másodlagos betegségként, amikor az alapbetegséget kell elsődlegesen kezelnünk.

Jó példa a másodlagos húgyhólyaggyulladásra a cukorbetegség, amikor a hólyagban lévő cukor jó táptalaja lehet a húgyúti kórokozóknak, vagy immungyengítő betegségek, pl. Cushing-kórban, ahol az általános védekezési mechanizmusok meggyengülésével szaporodhatnak el a kórokozók.

Tünetek:

Gyakori vagy többszöri vizeletürítés, vizeletürítési szokások megváltozása, mint mellépisilés az alomnak, bepisilés a lakásban, szúrós szagú, esetleg véres vizelet, fájdalmas vizeletürítés, genitaliák nyalogatása és kipirosodása.

Kórhatározás:

Az alapos fizikális vizsgálat mellett vizelet-vizsgálatra és hasi ultrahang vizsgálatra, valamint hólyagkő gyanú esetén röntgenvizsgálatra lehet szükség.

Kezelés:

Pontos diagnózis után bakteriális eredetű húgyhólyag-gyulladás esetén célzott antibiotikum terápiával, vizeletkristályok esetében speciális diétával, hólyagkő esetén diétával és sokszor műtéti beavatkozással lehet segíteni.

VIZELETCSEPEGÉS (INCONTINENTIA)

Bevezetés:

A kutyák vizelettartási problémájának számos oka lehet. A pontos diagnózis felállítása pedig alapfeltétele a lakásban tartott inkontinens kutyák kellemetlen tüneteinek kiküszöbölésére. Egy húgyúti fertőzés vagy egy fokozott vízivással járó betegség (pl. cukorbetegség) is okozhat vizelettartási nehézségeket, de valódi inkontinenciáról akkor beszélünk, ha ténylegesen a vizelet tartása az alapprobléma. Az inkontinencia leggyakoribb oka a záróizomzat gyengesége. Inkontinenciát okozhat ivartalanított szukákban hormonhiány is. Idősebb állatoknál sokszor mozgásszervi problémával együtt előfordulhat a húgyhólyag beidegzési zavara okoz vizelettartási gondokat. Fiatal kutyánál jelentkező valódi inkontinenciánál pedig húgyúti fejlődési rendellenességre is gondolni kell.

Tünetek:

Az inkontinens kutya elveszti szobatisztaságát, vizeletét csepegteti, fekhelyén vizeletcseppeket hagy maga után, a vizelet csepegését szabályozni nem tudja.

Kezelés:

Mindenképpen oki kezelést alkalmazzunk, amennyiben ez lehetséges. Az alap októl függően számos kezelési lehetőség adódhat. Záróizom gyengeség esetén simaizom-összehúzó készítményeket, hormonhiány esetén női nemi hormont, húgyhólyag beidegzési zavar esetén a húgyhólyag falára ható készítményeket, fejlődési rendellenesség esetén műtéti megoldást javasolhatunk.

PROSZTATA PROBLÉMÁK

Bevezetés:

Középkorú és idősödő városi kan kutyákban egyre gyakrabban találkozunk prosztataproblémákkal. A városi kan kutyák minden egyes séta alkalmával rengeteg szuka kutyával találkoznak, állandó stimulus alatt vannak, így magasabb hím nemi hormon szintek alakulnak ki bennük, párzásra viszont csak ritkán kerül a sor. A prosztata két lebenyből álló mirigyes szerv, a húgyhólyag nyaka felett helyezkedik el a húgycsőre feküdve a végbél alatt.

Tünetek:

Eleinte jóindulatú prosztata megnagyobbodás alakul ki, ami már okozhat kellemetlen tüneteket, leggyakrabban vizeletürítési problémákat. Jellemző a többszöri vizelés, a szaggatott vizeletürítés, a vékonyabb sugarú vizelet. Ritkábban bélsárürítési nehézséget is okozhat a megnagyobbodott prosztata. A prosztata megnagyobbodás mellett gyakori a prosztata-gyulladás is, amikor leggyakrabban baktériumok húgyúti beszaporodása miatt már erősebb tünetek is jelentkezhetnek, akár véres csepegtetéssel, véres vizelettel, alhasi fájdalommal. Később a prosztata állományában cysták, sőt akár tályogok is kialakulhatnak, sőt nem ritka a prosztatarák kialakulása sem.

Kezelés:

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás kezelésére ma már kutyáknak is többféle konzervatív kezelési lehetőségünk van. Prosztatagyulladás esetén hosszas antibiotikum kúrára is szükség lehet. A jóindulatú prosztata problémák végleges megoldására kutyákban az ivartalanítás javasolható. Prosztatacysta és prosztatatályog esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.

MÉHGYULLADÁS (ENDOMETRITIS, PYOMETRA)

Bevezetés: Ivarzáskor, amikor a méhnyak nyitott állapotban van a méh jobban ki van téve a fertőzésnek. Amennyiben az ivarzás elhúzódó, például rendellenes petefészek működés miatt, akkor megnő a méhgyulladás esélye is.

Tünetek:

Az ivarzástól számítva 3-8 hét alatt alakulnak ki általában a tünetek. Eleinte sok ivás, sok pisilés tűnik fel, nyitott méhnyak esetén hüvelyfolyást láthatunk, zárt méhnyak esetén a méh váladéktól kitágul, a has megnő, rossz étvágy, bágyadtság alakul ki.

Kórhatározás:

Hüvelyfolyás megléte esetén sokszor egyszerűen a fizikális vizsgálat alapján is egyértelműen diagnosztizálható a betegség, máskor kiegészítő vizsgálatokra, leginkább hasi ultrahang vizsgálatra lehet szükség. Kezelés: Enyhébb esetben hormonkezeléssel, antibiotikummal és méhöblítéssel próbálkozhatunk, de legtöbbször műtétileg kell eltávolítani a gyulladt méhet.

SZEM PROBLÉMÁK

ENTROPIUM

Bevezetés:

A szemhéjak befelé fordulását entropiumnak nevezik. Rövidorrú fajtákban gyakran veleszületett probléma, de kialakulhat szerzetten is. Érintheti az alsó és a felső szemhéjat is, lehet egy és kétoldali probléma.

Tünetek:

A szemhéjak szélein lévő pillaszőrök állandó irritációt okoznak a szem felületén, így eleinte könnyezést, majd váladékozást látunk, de az állandó irritáció és a gyulladt területen elszaporodó kórokozók miatt szaruhártyasérülés is létrejöhet. Ilyenkor elhomályosodott, majd eres, pigmentált szaruhártyát látunk, erős hunyorgással.

Kórhatározás:

A diagnózis felállítása általában nem okoz problémát. Nagyon lényeges elkülöníteni a szemfájdalom okozta szemhéj befelé fordulásától, amikor a szemhéjállási rendellenesség még konzervatív módon orvosolható.

Kezelés: A szemhéjállási rendellenességeket szemhéjplasztikai műtétekkel lehet orvosolni.

ECTROPIUM

Bevezetés:

A szemhéjak kifelé fordulását ectropiumnak nevezik. Az alsó szemhéjre jellemző, lehet egy és kétoldali probléma.

Tünetek:

A szemhéjak befelé fordulásához képest kevésbé súlyos tüneteket okoz, hiszen itt a pillaszőrök kifelé fordulnak, nem irritálják a szaruhártyát. A legjellemzőbb tünet a kiforduló alsó szemhéj kötőhártyájának kipirultsága, gyulladása.

Kezelés:

Sok esetben elég lehet a kialakult kötőhártyagyulladás szemcseppekkel való kezelése, de állandóan visszatérő kötőhártyagyulladás illetve súlyosan kiforduló esetben szemhéjplasztikai műtétre lehet szükség.

HARMADIK SZEMHÉJ (HARDER) MIRIGY ELŐESÉS

Bevezetés:

A harmadik szemhéj, vagy pislogóhártya mirigyének előesése néhány hónapos korban kistestű és rövid orrú kutyafajtákban nem ritka probléma. Lehet egy- vagy kétoldali.

Tünetek:

A belső szemzugban előesett mirigy megduzzad, kipirul, egy cseresznyére emlékeztet (Cherry Eye Disease). Az előesett mirigy könnyezést, kötőhártya-gyulladást okoz, az állatok szemüket dörzsölhetik.

Kezelés:

Enyhébb esetekben gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot tartalmazó szemcsepptől visszahúzódhat a mirigy a helyére. Általában viszont műtéti megoldással helyezhető vissza a mirigy a helyére.

FÜL PROBLÉMÁK

TOKLÁSZ

Bevezetés:

A toklász a pázsítfűfélékhez tartozó gyomnövény, melynek elszáradó kalásza sok kellemetlenséget okozhat kutyánknak egy nyári séta után. Fűnyírás vagy fűkaszálás után sokszor nem szedik össze a levágott füvet, melyben akár nagy mennyiségben is lehet toklász. A hosszú szőrökbe a toklász könnyen beleakad és az állat mozgásával egyre mélyebbre halad. Gyakran az ujjak közötti részbe hatol be, lógó fülű fajtákban a hallójáratba is bejuthat, bekerülhet a szembe, de tulajdonképpen bárhol befúródhat a kutya bőrén át.

Tünetek:

A nyári séta után hirtelen jelentkező sántítás, lábvégnyalogatás látványos tünetek. A hallójáratba került toklász intenzív fejrázást, fülkapargatást idéz elő.

Megelőzés, Kezelés:

Toklászszezonban érdemes a lábvég ujj közötti részein és a fül belső részén lévő szőröket szinte kopaszra levágni. Ha lehet ne engedjük a kutyát olyan füves területekre, ami tele van toklásszal, vagy nemrégen kaszálták. Séta után nézzük át a kutya bundáját, és fésüljük át a szőrzetet. Ha mégis megtörtént a baj és jelentkeznek a fenti tünetek, akkor mihamarabb érdemes a kutyát állatorvoshoz vinni. Az ujj között befúródott toklászt nem mindig egyszerű megtalálni. Sokszor a lábvéget kötözni kell, és a kialakult sipolynyílást helyileg és antibiotikummal kell ellátni. A hallójáratba került toklász akár a dobhártyát is elérheti, azt akár át is fúrhatja, ezért lényeges a minél gyorsabb eltávolítás, ami után esetenként a kialakult halljáratgyulladást is kezelni kell.

KÜLSŐ HALLÓJÁRAT GYULLADÁS (OTITIS EXTERNA)

Bevezetés:

A külső hallójárat gyulladása számos okból kialakulhat, és okozhat kellemetlen tüneteket. Létrejöhet allergiás alapon, fertőző ágensektől (baktériumok, gombák, atkák), és idegen anyagoktól (víz, toklász) is.

Tünetek:

A külső hallójárat és a fül bőre kipirult, váladékos, érzékeny, viszkető lehet.

Kezelés:

Az alap októl függően adunk fülcseppet, szükség esetén a fülváladékból laborvizsgálatot is végzünk. Egyes esetekben általános kezelésre is szükség lehet. Elhanyagolt esetben végső megoldásként, ha a konzervatív kezelés már nem tud sikeres lenni, akkor műtéti megoldások is felmerülhetnek.

KÖZÉPFÜLGYULLADÁS (OTITIS MEDIA)

Bevezetés:

Középfülgyulladás létrejöhet külső hallójárat gyulladáshoz társulva, ha a dobhártya sérül, vagy ritkábban a középfül önálló megbetegedése esetén.

Tünetek:

A külső hallójárat gyulladásánál is hevesebb fülrázás, fülcsapkodás jellemző, sokszor a beteg fül felé irányuló fejoldaltartással.

Kezelés:

Sérült dobhártya esetén helyileg és általánosan adott gyógyszerekkel kezelhetjük a gyulladást. Épp dobhártya esetén és makacs esetekben van, hogy csak műtétileg tisztítható ki a dobüreg.

BELSŐFÜL-GYULLADÁS (OTITIS INTERNA)

Bevezetés:

A belső fül gyulladása középfülgyulladáshoz társulva, esetleg a garaton keresztüli befertőződéssel, vagy a belső fül önálló megbetegedésével jöhet létre.

Tünetek:

A középfülgyulladásnál is súlyosabb tünetek jelentkeznek, a fejoldaltartás mellett már egyensúlyzavar is kialakulhat, a beteg oldal felé jelentkező körmozgás vagy dőlés alakulhat ki, sőt oldalirányú szemrezgés és egyéb szemtünetek is kialakulhatnak.

Kezelés:

A belsőfül gyulladás kezelése csak idejében megkezdett, hosszas gyógyszeres terápiával lehet sikeres, így fontos, hogy a fenti tünetek esetén minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz.

VÉRÖMLENY A FÜLBEN (OTHAEMATOMA)

Bevezetés:

Fülrázás, fejcsapkodás után előfordulhat, hogy a fül bőre és a porcos alapja között egy kapilláris elreped és egy vérömlenyt alakít ki.

Tünetek:

A fülön ilyenkor egy hullámzó tapintatú duzzanatot látunk, amely súlyánál fogva is további fülrázást tart fenn. Sokszor hallójárat-gyulladás az oka a fülrázásnak.

Kezelés:

Kisebb bevérzés magától is felszívódhat, de ha az egész fül feltelik vérrel, akkor általában csak műtéti megoldás lehet végleges.

FÜLRÜHÖSSÉG

Bevezetés:

A macskák külső hallójárat gyulladásának leggyakoribb oka a fülatkák okozta fertőzés, amely ritkábban kutyákban és vadászgörényekben is előfordul. A mikroszkopikus nagyságú, pókformájú atkák a külső hallójárat bőrében apró járatokat ásva, abban táplálkoznak, a hallójárat mélyén petéket raknak.

Tünetek:

Az atkák fellazítják a hallójárat bőrét, majd ronda külső hallójárat gyulladást okoznak. Az atkák és a gyulladás miatt a fül rettenetesen viszkethet, az állatok folyamatosan fülüket piszkálhatják, vakarják. A fülben jellegzetes fekete, törmelékes váladék alakul ki, mely akár el is dugíthatja a hallójáratot.

Kezelés:

Fülrühösség esetén nem elég a külső hallójárat gyulladását fülcseppekkel kezelni, hanem az atkákat is el kell pusztítanunk. Atkaellenes fülcseppek mellett hosszabb hatású nyakra cseppentős atkairtóra is szükség lehet, hogy a petékből kikelő atkákat véglegesen kipusztítsuk.

MOZGÁSSZERVI ÉS NEUROLÓGIAI PROBLÉMÁK

CSÍPŐÍZÜLETI-DISZPLÁZIA

Bevezetés:

A nagytestű kutyáknál a legismertebb ízületi fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízületi vápa és a benne helyezkedő combcsontfej nem tökéletes gömbcsukló ízületként alakul ki. Az ízület rendellenes alakulása örökletes lehet, de hogy egy csípőízületi diszpláziából milyen súlyos ízületi elfajulás (coxarthrosis) alakul ki már a környezeti tényezőktől is függ.

Tünetek:

Fiatalabb korban általában még nem láthatók súlyos tünetek, éppen ezért nagyon fontos a tenyészállatok röntgen-szűrését elvégezni. Eleinte csak kissé merevebb lábállást látni, a terhelt kutyus nem szívesen fekszik le béka-pózba. Rendellenes csípőalakulás esetén előbb-utóbb az ízületet borító porc károsodik, amely már fájdalmat-sántítást okoz, súlyosabb esetben az ízületből a combcsontfej kifelé ficamodhat, ilyenkor már rogyadozó hátulsó testfél és sokszor sorvadó combizomzat hívja fel a problémára a figyelmet. Ezek a kutyusok már kifejezetten nehezen kelnek fel, nem szívesen mozognak, nem ugrálnak.

Kórhatározás:

Az ortopédiai fizikális vizsgálat után röntgen vizsgálattal már fiatal korban is sokszor láthatóak a csípőízületi diszplázia jelei még ízületi elfajulás nélkül. A röntgenfelvételt hátfekvésben, teljesen kinyújtott végtagokkal kell elvégezni, ezt csak bódításban lehet szakszerűen elvégezni. Fiatalabb korban tájékozódó jellegű felvétel készíthető, fajtától függően általában 12-24 hónapos kor között lehet már hivatalos szűrést is kérni. A csípőízületi diszplázia súlyosságának öt fokozata van A-tól (mentes) D-ig (súlyos). A röntgen felvételen vizsgáljuk a vápa és a combcsontfej szabályos alakját, egymáshoz való egyenlő távolságát (kongruens), hogy a combcsontfej mélyen ül-e a vápában (ezt a Norberg szög mérésével tesszük), vizsgáljuk az ízület épségét, szimmetriaviszonyait. Idősebb egyedben, a rendellenes csípőalakulás már következményes ízületi elfajulást eredményez, ilyenkor a sekély ízületi vápa széli részein már csontos felrakódás látszik, a combcsontfej ellaposodott, gombaformájú, vagy a csontos felrakodásoktól teljesen torz formájú, a combcsontfej subluxált vagy teljesen luxált állapotú, a combcsont fej nyaka eltűnik, az ízület merev, mozgatása komoly fájdalommal jár, súlyos hátulsó testfél gyengeséget okozva.

Kezelés:

Nagyon fontos a terhelt egyedek tenyésztésből való kivétele, ezzel csökkenthető a probléma előfordulási gyakorisága. A szűréseken talált csípőízületi problémás kutyusokat nem szabad tenyészteni vagy munkakutyának kiképezni. Ezeket a jószágokat kímélni kell a komolyabb fizikai megterhelésektől, nem célszerű lépcsőztetni, ugráltatni, futtatni, viszont kirándulni, úsztatni kifejezetten ajánlott. Porcépítő készítményekkel segíthetjük az ízületi porcfelszín regenerációját, ezen készítmények növelik az ízületi nedv mennyiségét, így mintegy beolajozzák a diszplázia miatt sérülékeny ízületi felszínt, a már sérült porcfelszínt újjáépítik. Amennyiben már mozgászavar is társul a problémához, akkor gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítményeket kell adni. Amennyiben a konzervatív kezelés nem elégséges, akkor műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Az emberi csípőprotézishez hasonló állatgyógyászati implantátumok igen költségesek, ezért 30 kg-ig világszerte elfogadott megoldás a rendellenes combcsontfej műtéti eltávolítása, ezzel az ízület mentesül a fájdalmat okozó erőbehatásoktól és az ízületi tokot szorosan zárva a terjedelmes combizmok tökéletesen helyben tartják az operált végtagot. 30 kg-nál nagyobb súlyú kutyánál mindenképpen jobb a csípőprotézis beültetése.

KERESZTEZŐDŐSZALAG-SZAKADÁS

Bevezetés:

Egy rossz mozdulatot követően (az emberi labdarúgó vagy sísérülésekhez hasonlóan), ha a hátulsó végtag oldalirányban vagy maga alá fordul a térdízület belső szalagrendszere sérülhet. Leggyakrabban az ún. elülső kereszteződőszalag sérül, mely a combcsont és a sípcsont közötti térdízület legfontosabb stabilizáló rendszere, amely azért felelős, hogy a lépéskor a combcsont által adott erőhatás a sípcsonthoz továbbítódjon, hogy a lábvég eltolhassa maga alól a talajt.

Tünetek:

Az elülső kereszteződőszalagot két rostos kötélszerű szalag alkotja, mely sérülhet részlegesen néhány rost elszakadásával, amikor meggyengül csak a szalag és súlyos sántítás nem társul a térdízületi duzzanathoz és fájdalomhoz. A meggyengült szalag vagy egy erősebb behatásra akár egy egészséges szalag is teljesen elszakadhat, amikor súlyos sántítás is jelentkezik, a végtag használata így korlátozott, szinte csak ujjheggyel érintik a talajt. A kereszteződő szalag sérüléséhez nem ritkán a térdízületi porckorongok, a meniscusok begyűrődése is társulhat, mely még intenzívebb fájdalmat eredményez.

Kórhatározás:

Kereszteződőszalag szakadás esetén legfontosabb az alapos ortopédiai fizikális vizsgálat, amely során azt vizsgáljuk, hogy a combcsont és a sípcsont elmozdítható-e egymáshoz képest előre és hátrafelé a térdízületnél, ha igen ezt hívjuk fióktünetnek, ami egyértelmű jele a kereszteződőszalag szakadásnak. Súlyos sántításnál fájdalmas térdízület esetén sokszor csak bódításban lehet egyértelműen kiváltani a fióktünetet. Röntgen vizsgálattal a szalagrendszer nem látszik. Kétes esetben stresszfelvételt lehet készíteni illetve lehetőség van MR vizsgálatra is.

Kezelés:

Részleges kereszteződőszalag sérülés esetén porcépítőkészítményeket és fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő készítményeket használhatunk, teljes szalagsérülés esetén viszont csak műtéti stabilizálás az egyetlen lehetőség. A műtét során 30 kg-os testsúlyig elégséges a térdízületi sérült szalagok kitisztítása után az ízületen kívül (Floh-féle műtét) behelyezett két erős műszalaggal stabilizálni a térdízületet. 30 kg-nál nagyobb kutyusnál biztonságosabb a TPLO műtéti technika.

TÉRDKALÁCS FICAM (Patella luxatio)

Bevezetés:

Főleg fiatal kistestű kutyák gyakori fejlődési rendellenessége, amikor a térdkalács oldalirányba ficamodik. A térdkalács az egyenes combizom íncsontja, mely a terjedelmes combizom inát segíti át a térdízületen. Két oldalsó (egy belső és egy külső) és egy középső szalag tartja és közben a combcsonton lévő térdkalácshoz igazodó vályúban szánkózhat le-fel. Háromféle okból ficamodhat a térdkalács:

1. A három tartó szalagból leggyakrabban a belsővel van gond, ilyenkor a térdkalács befelé ficamodik.

2. Előfordul, hogy a térdkalács árka sekély és ezért tud kiugrani belőle a térdkalács.

3. Rendes esetben az egyenes combizom, a térdkalács és az egyenes combizom tapadási helye egy vonalba esnek. Van, hogy az egyenes combizom inának a sípcsonton való tapadása nem pont középre a térdkalács alá esik és az okozza a problémát.

Tünetek:

A térdkalács ficamnál azt látjuk, hogy a kiskutya fel-felkapja séta közben a lábát, három lábon szalad, majd megrázza, helyreteszi a ficamodott térdkalácsát és szalad tovább rendesen a négy lábon. Általában a tünetek erőssége alapján négy fokozatot különböztetünk meg, az I (enyhe) IV-es (súlyos) között, attól függően, hogy mennyire használja a végtagot. A térdkalács ficam általában nem jár fájdalommal, viszont statikai problémát jelent a kutyusnak, hiszen ha nincs helyén a térdkalács úgy ráterhelni sem tud a végtagra. Ha sokat háromlábazik így a kutyus, úgy az izomzata is sorvadhat, ami akár visszafordíthatatlan is lehet, ezért ezt megelőzendő érdemes felkeresnünk ortopédiában jártas állatorvost ilyen jellegű probléma esetén.

Kórhatározás:

A jellegzetes tünetek már utalhatnak a problémára, amit alapos fizikális vizsgálattal diagnosztizálhatunk.

Kezelés:

Ha gyakori háromlábazást okoz mindenképpen érdemes műtéti megoldást választani. A három típusnak megfelelően három megoldás létezik. A belső tartó szalag gyengesége esetén medialis oldalon stabilizáljuk a térdkalács oldalirányú mozgását. Amennyiben a térdkalács árka sekély, akkor azt kell mélyíteni a műtét során. Ha az ín tapadási helye nem középre esik, akkor a tapadási helyet kell áthelyezni a megfelelő helyre a műtét során.

PORCKORONGSÉRV (DISCUS HERNIA)

Bevezetés:

Négylábú társainknál is kialakulhatnak porckorongbetegségek, melynek két fő formája ismert. Az egyik esetben egy trauma (pl. autóbaleset) okozta gerincsérülés idézhet elő hirtelen kialakuló bénulásos tüneteket egyébként akár teljesen egészséges porkorongokkal rendelkező kisállatnál. A második, jóval gyakoribb forma, amikor a porckorong lassan megy tönkre, rugalmasságát és víztartalmát fokozatosan elveszítve, egyre jobban kitüremkedve a gerinccsatorna felé, majd végül a sérült porckorong egy része sérvként kitüremkedve, vagy kizáródva okozhat az egyre nehezebben mozgó kisállatnál akár hirtelen bénulásos tüneteket.

Leggyakrabban a hátágyéknál jelentkezik, de előfordulhat a nyaki szakaszon is.

Tünetek:

Hátágyéki porc korongkitüremkedés esetén púposított hátat, kötött hátizmokat, esetleg sántítást vagy ügyetlen hátulsó végtagokat látunk. Hátágyéki porckorongsérv esetén erős fájdalmat, hátulsó végtagbénulást, esetleg húgyhólyagbénulást és következményes vizeletürítési problémákat. deszkakemény hátizmokat és hasfalat, bőrtúlérzékenységet találunk. Nyaki porckoronprobléma esetén kötött nyakizmokat ás mellső végtagproblémákat látunk.

Kórhatározás:

Alapos fizikális vizsgálat, neurológiai vizsgálat, röntgenvizsgálat, kontrasztos gerincfestés (myelografia), esetleg MR

Kezelés:

Enyhébb esetben non-szteroid fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, B1-vitamin kiegészítés, esetleg egyéb kiegészítő kezelések (pl. gyógytorna, fizikoterápa, mágnesterápia). Súlyosabb esetben szteroid-gyulladáscsökkentők, vagy műtéti ellátás.

EPILEPSZIA

Bevezetés:

Az epilepsziás tünetek agykérgi rendellenes működésből alakulnak ki. Okozhatja az agykéreg megbetegedése, amit primer vagy valódi epilepsziának neveznek, de epilepsziás tüneteket okozhat az agykéreg működését befolyásoló más szervrendszerek (pl. vese, máj) megbetegedése is, ezeket másodlagos formának nevezhetjük.

Tünetek:

Az epilepsziás tünetekre jellemző, hogy kiváltó ok nélkül, általában hasonló tünetekkel, legtöbbször azonos ideig tartanak. A tünetek nagyban függnek az agykérgi lokalizációtól. Enyhébb esetben szinte csak viselkedészavarokat, mozgászavarokat, elbambulást, egy-egy izomcsoport rángását (pl. önkéntelen szájmozgások, szájcsattogtatás, csámcsogás) látjuk. Súlyosabb esetben tudatzavart, vagy akár eszméletvesztést látunk az egész testre kiterjedő izomgörcsökkel.

Kórhatározás:

Az epilepsziás tünetekről érdemes rohamnaplót és rohamvideót készíteni, ami nagyban segíthet az epilepsziát okozó agykérgi terület behatárolásában és a megfelelő kezelés kialakításában is. Az elsődleges epilepsziás állatoknál a roham lezajlása után sokszor csak EEG-vizsgálattal állapítható meg bármiféle eltérés. A másodlagos epilepsziáknál vérvétel, esetleg gerincvelőfolyadék vizsgálata jöhet szóba. Az agyi morfológiai elváltozásokat CT és MR vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Kezelés:

Nagyon fontos, hogy elkülönítsük a valódi epilepsziát a sokszor kísértetiesen hasonló pánikbetegektől és a provokált rohamoktól, és antiepileptikumot tényleg csak epilepsziában adjunk, amennyiben a rohamok gyakorisága és súlyossága ezt megköveteli.

www.kutyaepilepszia.hu
www.rohamregiszter.hu

HORMONÁLIS BETEGSÉGEK

CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

Bevezetés:

A szervezet szénhidrátháztartását és vércukorszintjét több hormon szabályozza. Az alacsonyabb vércukorszint még rövidtávon is összeegyezhetetlen az élettel, így a vércukorszint emelésére többféle hormon is képes hatni, a vércukorszintet csökkenteni viszont egyedül az inzulin képes. Amennyiben a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, és tartósan megemelkedik a vércukorszint, akkor állatokban is cukorbetegség alakul ki. Bizonyos fajtákban, szukákban és herélt kandúrokban, valamint vadászgörényekben és degukban is gyakrabban találkozunk cukorbetegséggel.

Tünetek:

A tartós vércukorszint emelkedés számos szerv működési problémájához vezet, így a tünetek is sokrétűek. A leginkább feltűnő tünet a sok ivás és következményes sok vizeletürítés, acetonszagú lehelet, fáradékonyság, eleinte elhízás, majd mint minden idült betegségben fogyás, szőrritkulás, másodlagos húgyhólyaggyulladás, mozgászavar, szürkehályog kialakulása, nehézlégzés.

Kórhatározás:

Vérvétel és vizeletvizsgálat alapján.

Kezelés:

Enyhébb esetekben elegendő lehet a diétás táplálás, súlyosabb esetekben inzulin-terápiára van szükség. Természetesen a másodlagosan kialakult problémákat is kezelni kell.

PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS (HYPOTHYREOSIS)

Bevezetés:

A pajzsmirigy alulműködése a kutyák egyik leggyakoribb hormonális betegsége, macskákban ritka. A pajzsmirigy hormon a szervezet általános anyagcseréjének intenzitását befolyásolja, csökkent termelődése esetén a szervezet anyagcsere-folyamatai lelassulnak. Kutyákban a hypothyreoist leggyakrabban a pajzsmirigy önálló megbetegedése okozza, de ritkán előfordulhat másodlagos hypothyreosis is, amikor a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy csökkent működése miatt nem termel megfelelő mennyiségű hormont a pajzsmirigy.

Tünetek:

Legfeltűnőbb tünet, hogy a hypothyreoid kutya lelassul, sokat pihen, fáradékony, alacsonyabb szívverésszám alakul ki, fázékonyabb, nem szívesen sétál, majd a szokásos étrend mellett is elhízás alakulhat ki. Nagyon gyakori a testen jelentkező szimmetrikus szőrritkulás, jellegzetes a farok szőrhiánya ("patkány-farok"), szőrhullás, a szőrzet minőségének megromlása, és a bőr megvastagodása. Nem ritkán vissza-visszatérő lábújközötti bőrgyulladás (pododermatitis) alakul ki. Az ivarszervek működése is csökkenhet, a szukák tüzelése elmaradhat vagy ha tüzelnek is a párosodáskor gyakran üresen maradnak, a kanok spermaminősége jelentősen csökkenhet. Ezeken túl mozgásszervi panaszok, bélrendszeri problémák is előfordulhatnak.

Kórjelzés:

A betegséget vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni.

Kezelés:

Általában az állat élete végéig pajzsmirigy-hormon kiegészítésre szorul, amivel viszont teljesen rendeződhetnek a tünetei.

MELLÉKVESEKÉREG TÚLMŰKÖDÉS (CUSHING-KÓR)

Bevezetés:

A betegség a mellékvesekéreg túlműködése esetén (központi és perifériás forma), vagy időnként hosszantartó szteroidkezelés mellékhatásaként alakulhat ki. Általában az agyalapi mirigyben zajló kórfolyamat okozza a mellékvesék fokozott glükokortikoid termelését, ezt nevezzük elsődleges vagy központi formának. Ritkábban az egyik mellékvese önálló megbetegedése miatt alakul ki a kórkép, ezt nevezzük másodlagos vagy perifériás formának.

Tünetek:

Mindhárom esetben a szervezetben kialakuló magasabb szteroidszint következményei. Jellemző tünetek a sok ivás és vizeletürítés, megnagyobbodott előhasi tájék, akár, izomgyengeség, szimmetrikus szőrhullás, elvékonyodott bőr, fertőzésekre való hajlam.

Kórhatározás:

Vér és vizeletvizsgálattal megállapítható a szervezet kortizol-szintje. A betegség pontos kórhatározásához, illetve formájának kiderítéséhez hormon terhelési próbákat, illetve stimulációs próbákat is igénybe lehet venni. A központi és a perifériás forma elkülönítéséhez, valamint a szteroidok okozta májkárosodás megállapítására fontos a hasi ultrahang vizsgálat.

Kezelés:

A pontos diagnózis után ma már többféle kezelési lehetőség ismert. A leggyakoribb központi formánál ma már modern gyógyszerek állnak rendelkezésre. A perifériás formánál esetenként műtéti megoldás is lehetséges lehet. A túlzott szteroidbevitel okozta kórforma a gyógyszer fokozatos elhagyásával magától rendeződhet. Mindhárom esetben szükség lehet kiegészítő kezelésekre is, mint például májvédő gyógyszerekre vagy immunerősítőkre, valamint másodlagos fertőzések (pl. bőrfertőzés, hólyaggyulladás, stb.) kezelésére.

MÉRGEZÉS (TOXICOSIS)

Bevezetés:

Hirtelen megbetegedés esetén sokkal többször gondolnak az állattartók mérgezésre, mint ahány eset valójában előfordul. Nem gondolni a mérgezésre viszont nagyobb baj, mert ha valóban méreganyaghoz jutott kedvencünk, akkor gyorsan cselekedni kell! Nagyon lényeges mérgezés gyanújában, hogy pontosan milyen méreganyaghoz juthatott hozzá a kisállat, mert rengetegféle mérgezés létezik, és ennek megfelelően nem mindegy hogyan fogunk a kezeléshez.

Tünetek:

Leggyakrabban szájon át vesznek fel mérgező anyagot az állatok, ilyenkor általában a szervezet megpróbál minél hamarabb megszabadulni a méreganyagtól, így hányás majd hasmenés alakul ki, a folyadékvesztéstől levertséget látunk, majd a felszívódott méreganyag ezután okozhat szervi károsodásokat, és az adott szervnek megfelelő tüneteket.

Leggyakrabban előforduló mérgezések és szervi tüneteik:

• Patkányméreg okozta mérgezés (dikumarol-toxicosis): vérzékenység, vérzések, vérszegénység, fakó nyálkahártyák, sárgaság, gyengeség…
• Fagyálló-mérgezés (etilénglikol-toxicosis): gyengeség, mozgásinkoordináció, hátulsó végtagok petyhüdt bénulása, veseelégtelenség, vizelet hiánya, izomgörcsök
• Növényvédőszerek, rovarírtók okozta mérgezés (szervesfoszforsav-toxicosis): nyálzás, izomremegés, izomgörcsök
• Csigaméreg okozta mérgezés (metaldehid-toxicosis): nyálzás, nehézlégzés, hasi fájdalmak, izomremegés, merevgörcsök, testhőmérséklet emelkedése
• Egyes növények okozta mérgezések (phytotoxicosis): pl. Rhododendron-mérgezésben idegrendszeri tünetek, tejfüvek esetében szájnyálkahártya-gyulladás, véres hasmenés, vérvizelés, sárgaság és görcsök jelentkezhetnek. Szőlő- és mazsolamérgezésben veseelégtelenség tünetei alakulhatnak ki
• Egyes humán gyógyszerek okozta mérgezések: pl. altatók, nyugtatók után bódultság, tompultság, nyálkahártyák sárgasága, vagy paracetamolt tartalmazó lázcsillapítók macskákban paracetamol-mérgezést okoznak légzési elégtelenséget, nehézlégzést és lilás nyálkahártyákat, sárgaságot, véres vagy akár csokoládébarna vizeletet kialakítva.
• Nitrit illetve nitrtátmérgezés: macskákban nehézlégzést, oxigénhiányt és lilás nyálkahártyákat okoznak.
• Gramoxon (paraquat) egy növényvédőszer okozta mérgezés: tüdővizenyőt, nehézlégzést, sercegő légzési hangokat okoz.
• Egyes csak kutyákra törzskönyvezett külsőélősködők elleni szerek, például a piretroidok macskáknál súlyos mérgezést okozhatnak súlyos idegrendszeri tünetekkel, izomgörcsökkel
• Mérgező gázok és a füst is okozhat mérgezést: nehézlégzést okozva.
• Maró anyagok (savak, lúgok) okozta mérgezés: bőrre jutva bőrkimaródást, lenyelve pedig bélkimaródást, hányást, hasmenést okoznak.
• Főleg macskákban, de kutyákban is az étcsokoládé mérgezést okozhat
• A Xilit édesítőszer kis mennyiségben is letális lehet kutyákban
  (ZÁLLATORVOS)

Kórhatározás:

A pontos kórelőzmény a mérgezés-gyanújában elengedhetetlen. Természetesen a különböző testváladékokból, mint a hányadék, bélsár, vér, vizelet és a feltételezett méreganyagból toxikológiai-vizsgálatot lehet végezni. Egyes esetekben kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, például fagyállómérgezésnél hasi ultrahang vizsgálat, gramoxon-mérgezésnél mellkas röntgen, patkányméreg-mérgezésnél véralvadás mérés.

Kezelés:

Nagyon fontos az oki kezelés, ami csak a pontos méreganyag ismeretében lehetséges, ezért nagyon fontos, hogy kinyomozzuk milyen méreganyaggal állunk szemben. Addig is tüneti kezelést kell alkalmazni, aminek a lényege a méreganyag mihamarabbi eltávolítása, felszívódásának gátlása, az általános tünetek kezelése és a szervi tünetek kezeléséből áll.

A lenyelt méreganyagtól leggyakrabban hánytatással szabadíthatjuk meg a szervezetet, ha a bőrre került a méreganyag, akkor lemosással kell kezdenünk. Ezután minimalizáljuk a méreganyag felszívódási lehetőségét, bélmozgatókat adunk, megpróbáljuk lekötni a méreganyagot. Ezután nagyon lényeges tüneti kezelés a folyadékpótlás, majd meg kell kezdeni az adott méreganyag elleni oki kezelést, mely igen sokrétű.

EURÓPAI UNIÓS KISÁLLAT ÚTLEVÉL (PETPASSPORT)

A húsevő kisállatok (kutya, macska, vadászgörény) Európai Uniós országokban történő utaztatásához állatútlevélre van szükség, melyet jogosult állatorvos állíthat ki és regisztrálhat. Az útlevél kiállításának feltétele a kisállat azonosíthatósága (microchippes megjelölése) és érvényes veszettség elleni oltása. Az útlevél kiállítása mellett az adatokat az állatorvos felviszi a Magyar Állatorvosi Kamara hivatalos kisállat adatnyilvántartó rendszerébe: www.petvetdata.hu

Az állatútlevéllel kapcsolatos további információk és országonkénti szabályozások az alábbi linken olvashatók:

www.maok.hu

Mivel hazánk is Uniós ország, így harmadik országba történő utazásnál is szükséges az állatútlevél kiváltása (amennyiben vissza is szeretnénk térni kisállatunkkal Magyarországra), de ilyen esetben hatósági állatorvosi engedélyre is szükség van a harmadik országba történő kiutazáshoz.

Microchippes megjelölés

A kisállatok egyedi megjelölésére alkalmazható legbiztosabb módszer a microchip-beültetés. A microchip egy rizsszemnyi nagyságú adathordozó, melyet a kisállatok bőre alá egy speciális beadóval juttat be az állatorvos. A microchip beültetése nem jár sokkal nagyobb fájdalommal, mint egy védőoltás beadása, így általában éber állapotban kivitelezhető. A chip száma egy microchip-leolvasóval olvasható le.

A chip számához adatokat tudunk rendelni, és ezeket a Magyar Állatorvosi Kamara hivatalos kisállat adatnyilvántartó rendszerébe fel tudunk vinni. Amennyiben egy kisállat elveszti gazdáját, és a megtaláló a gazdit keresve elviszi állatorvoshoz, ott a chipszámot leolvasva és a nyilvántartó rendszerbe beírva megtudhatjuk a gazdi elérhetőséget, a kisállat adatait.

www.petvetdata.hu

Az egyedi megjelölés szükséges az Európai Uniós Kisállatútlevél kiállításához is!