Macskabetegségek

VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK:
Macskaleucosis, Macskák fertőző hashártyagyulladása, Macskák immunhiányos betegsége, Macskanáthák,  Macskák fertőző bélgyulladása, Veszettség
EMÉSZTŐSZERVI BETEGSÉGEK:
Fogkövesség, Bélgyulladás, Bélelzáródás
HÚGYUTI ÉS MÉHPROBLÉMÁK
Macskák alsúhúgyuti betegsége, Húgyhólyaggyulladás, Méhgyulladás
BŐRBETEGSÉGEK:
Bőrgyulladás, Bőrgombásodás
KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK:
Bélférgesség, Bolhásság, Toxoplasmosis
FÜLPROBLÉMÁK:
Fülrühösség, Középfülgyulladás , Othaematoma
HORMONÁLIS BETEGSÉGEK:
Cukorbetegség, Pajzsmirigy-túlműködés

LÉGUTI PROBLÉMÁK

Allergia, Asztma
MÉRGEZÉS

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Macskaleucosis (FeLv)

Bevezetés:

A macskaleucosis a macskák egyik legveszélyesebb betegsége. Egy onkogén Retrovírus okozza, amely a fehérvérsejtek daganatos elfajulását idézheti elő. A fertőzött macskák közvetlen kapcsolattal, nyállal, orrváladékkal és leginkább vér a vér útján adják át a fertőzést. Gyakori az utcai marakodással (pl. párzással!) történő fertőződés, de sajnos a fertőzés akár a méhen keresztül is átjut, így akár fertőzötten is jöhet világra egy kismacska. Bár azt mondják a macskáknak hét élete van, mégis vannak olyan vírusos betegségeik, amiket nem tudunk gyógykezelni. A macskák vírusos fehérvérűsége ellen viszont védőoltásokkal legalább védekezhetünk!

Tünetek:

A vírusfertőzés lappangási ideje nagyon változó, a vírus akár hosszú ideig is megbújhat a szervezetben tünetmentesen, majd sokszor egy jelentéktelen betegség következtében meggyengült szervezetben vírusszaporodás indul meg, és okoz lázas tüneteket. A csontvelőben a fehérvérsejtek túlszaporodása miatt a vörösvérsejtképzésnek egyre kevesebb tere marad, így gyakori az egyre súlyosbodó vérszegénység kialakulása, fakó nyálkahártyákkal, gyengeséggel, levertséggel, étvágytalansággal, esetleg az oxigénszállítás csökkenéséből nehézlégzéssel. A fehérvérsejtek burjánzása számos szervet érinthet, így a tünetek is változatosak. A burjánzó túlszaporodása miatt Gyakori a testtájéki (pl. áll alatti, térdalji) nyirokcsomók megnagyobbodása. A lép és májmegnagyobbodás miatt megnagyobbodott előhasi tájék jelentkezhet, sokszor általános lesoványodás mellett. Májelégtelenség esetén sárgaság is kialakulhat. Gyakori a bélrendszeri forma, amikor a vékonybél nyirokrendszerében burjánzó fehérvérsejtek okoznak bélfalmegvastagodást, idült hasmenést, hányást és következményes folyadékveszteséget, rugalmatlan bőrt, harmadik szemhéj előesést, beesett szemeket. Nem ritkák a légúti tünetek, a köhögés, nehézlégzés, melyet nem csak a hörgő körüli megnagyobbodott nyirokcsomók, hanem maga a lázas állapot, a vérszegénység és sokszor a légúti társfertőzések okoznak. Előfordulhat vese forma is, amikor a vesék daganatos elfajulása idéz elő a veseelégtelenséget, és okoz sok ivást és vizelést, rossz közérzetet, hányogatást. A fertőzés idegrendszeri tüneteket is előidézhet. Ezeken kívül vemhes macskákban magzatkárosodást, vetélést is okozhat.

Kórjelzés:

A macskaleucosis vérvizsgálatból egyértelműen diagnosztizálható. A betegség fertőzéstani tulajdonságai miatt (pl. hosszú tünetmentes lappangás, veleszületett fertőzés) nagyon lényeges a macskák szűrése vírustesztekkel. Ezen vírustesztek elvégzése utcáról, menhelyről befogadott kismacskáknál kiemelten fontos!

Megelőzés, Kezelés:

Legfontosabb a megelőzés! Amennyiben macskánk találkozhat más macskákkal, akkor mindenképpen érdemes negatív vérteszt után védőoltásban részesíteni és a marakodás megelőzésére ivartalanítani.

Macskaleucosis esetén legfontosabb teendő a beteg macska elkülönítése, hogy más macskákat ne fertőzhessen. Ezután tüneti kezelést és immunerősítést tudunk alkalmazni, ameddig az állat általános életminősége nem romlik le teljesen.

Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP)

Bevezetés:

A macskák fertőző hashártyagyulladását Corona vírus okozza, melyet a fertőzött macskák testváladékaikkal adhatnak tovább, de sajnos a méhen keresztüli fertőzés sem ritka. A betegség gyógyíthatatlan!

Tünetek:

A betegség leggyakoribb formájában has- és/vagy mellhártyagyulladás okozta hasűri és/vagy mellűri gyulladásos folyadékfelhalmozódás okozza a tüneteket. Jellemző a vírusfertőzésben a tartós vagy vissza-visszatérő láz, levertség, étvágytalanság, vérszegénység. Hashártyagyulladás esetén jelentősen megnagyobbodott hastérfogat, fogyás, hasi fájdalom a legjellemzőbbek. Gyulladásos gócok alakulhatnak ki a belső szervekben, így okozva szeri tüneteket, gyakran hasnyálmirigy-gyulladás okoz hányásokat, de kialakulhat vese és májelégtelenség is. Mellhártyagyulladás esetén a nehézlégzés a legjellemzőbb tünet. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, sőt szemprobléma is. Létezik száraz forma is, amikor nem találunk folyadékfelhalmozódást a testüregekben.

Kórjelzés:

A tünetek és a fizikális vizsgálat alapján sokszor kiegészítő vizsgálatokra van szükség a pontos diagnózishoz. A testüregekben jellemző folyadékfelhalmozódást röntgen és hasi ultrahang vizsgálattal lehet kimutatni. A kórokozó kimutatására vérvizsgálat vagy a testűri folyadékminta alapján van lehetőség.

Megelőzés, (Kezelés):

Legfontosabb a megelőzés, hiszen a tüneteket mutató megbetegedett állatokat sokszor még tünetileg sem tudjuk kezelni. Szerencsére van a betegség ellen egy orrba cseppentős vakcina forgalomban, melyet minden olyan macskának javasolt beadatni, aki más macskákkal találkozhat. A kijárós macskákat emiatt is javasolt ivartalanítani, hogy kisebb legyen a fertőződés lehetősége.

Macskák fertőző immunhiányos betegsége (FIV)

Bevezetés:

A macskák vírusos immunhiányos betegsége egy nagyon veszélyes, gyógyíthatatlan megbetegedés. A fertőzött macskák testváladékaikkal adják át a fertőzést. A macska-aids elnevezés az emberi HIV fertőzés hasonló immunhiányos tüneteiről kapta a nevét, de a korokozó csak macskafélékre veszélyes.

Tünetek:

A vírusfertőzés magas lázat, levertséget, étvágytalanságot, fogyást okoz. Az általános védekezőkézség csökkenése miatt másodlagos fertőzések alakulnak ki, változatos tüneteket okozva. Jellemző a szájüregi fekélyes gyulladás kialakulása. Gyakori az emberi HIV fertőzéshez hasonlóan a tüdőgyulladás és bőrfertőzések kialakulása. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is.

Kórjelzés:

Vérvizsgálattal egyértelműen diagnosztizálható a betegség.

Megelőzés, (Kezelés):

Sajnos nincs forgalomban védőoltás a betegséggel szemben, így egyetlen amit tehetünk, hogy a kijáró és más macskákkal találkozó macskákat legalább ivartalanítjuk, hogy kisebb legyen a fertőződés esélye.

A betegség kezelésére is csak tüneti kezelést (pl. immunerősítő készítményekkel, a társfertőzések kezelésével) tudunk alkalmazni, és a fertőzött macskákat elkülönítjük társaiktól.

MACSKANÁTHÁK

Bevezetés:

A macskanátha egy gyűjtő fogalom, amibe többféle felső légúti megbetegedés tartozik.

Lásd: macskák calicivírus okozta náthája, macskák fertőző rhinotracheitise, tágabb értelemben a chlamidiosis (bár ez nem vírusos).

MACSKÁK CALICIVÍRUS OKOZTA NÁTHÁJA

Bevezetés:

A calicivírusos macskanátha az emberi influenzához hasonlóan gyorsan terjed és az influenzánkhoz hasonló kellemetlen tüneteket okoz macskákban.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után láz, étvágytalanság alakul ki, majd leginkább felsőlégúti tünetek jelentkeznek. Jellemző a kötőhártyagyulladás, kipirult és váladékos kötőhártyák. A szájüregben jellegzetes kiterjedt szájnyálkahártyagyulladás, nyelvfekélyek alakulnak ki. Jellemző még az orrnyálkahártyagyulladás, orrfolyás, trüsszögés is, sőt súlyosabb esetben tüdőgyulladás is kialakulhat, ilyenkor nehézlégzést és köhögést is látunk.

Megelőzés, Kezelés:

A kombinált oltásokban szerepel a Calicivírus, így ezekkel védekezhetünk a fertőzés ellen.

A megbetegedést csak tünetileg tudjuk kezelni, és ilyenkor is sajnos gyakori a betegség idülté vállása.

MACSKÁK FERTŐZŐ RHINOTRACHEITISE

Bevezetés:

A felső légúti megbetegedést macska herpeszvírus okozza. A kórokozó gyorsan terjed a fertőzött váladékokkal. Csökkent immunállapot mellet, így fiatal vagy idős korban illetve más betegséghez társultan komoly megbetegedést okozhat.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után láz, levertség, étvágytalanság jelentkezik, majd légycső- és orrnyálkahártyagyulladás miatt orrfolyás, trüsszögés, nyálzás, esetleg köhögés és nehézlégzés jellemző. Gyakori a kötőhártyagyulladás, kipirult, váladékos szemekkel, időnként szaruhártyagyulladással, elhomályosodott szaruhártyával. A vírusfertőzéshez bakteriális felülfertőződés is társulhat, ilyenkor már gennyes váladék kialakulása látszik. A macska herpesz vírus fertőzhet méhen keresztül is, így magzatelhalást, vetélést illetve fertőzötten született kismacskákat is eredményezhet.

Megelőzés, Kezelés:

A macska herpesz vírus szerencsére a kombinált védőoltásokban jelen van, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen.

A megbetegedett macskákat csak tüneti kezeléssel (pl. vírusellenes szemcsepp, társfertőzések ellen antibiotikum, nyálkaoldók) lehet kezelni, de így is előfordulhat, hogy a macskanátha vissza-visszatér vagy idülté válik.

CHLAMYDIOSIS

Bevezetés:

Az emberre is veszélyes felső légúti megbetegedés kórokozóját a Chlamidia psittachit papagájokból sikerült először kimutatni, ezért a betegséget papagájkórnak is nevezik. Macskákban gyakori probléma, kutyákban ritka. A korokozó a fertőzött testváladékokkal, leginkább szem és orrváladékkal terjed.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után kötőhártyagyulladás alakul ki, kipirult, majd duzzadt kötőhártya, könnyezés, majd szemváladékozás, hunyorgás, a váladéktól akár teljes szemhéjösszetapadás, pislogóhártyaelőesés jellemző. Emellett orrnyálkahártyagyulladás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, társfertőzéseknél tüdőgyulladás is kialakulhat. A chlamidiosis emellett magzatkárosodást, sőt vetélést i okozhat.

Megelőzés, Kezelés:

A nagyobb macska kombinált oltásokban szerepel a Chlammydia psittachi is, így ezekkel védekezhetünk a fertőzés ellen.

Megbetegedés esetén tüneti kezelést (szemcsepp, társfertőzések elleni antibiotikum) alkalmazhatunk.

MACSKÁK FERTŐZŐ BÉLGYULLADÁSA

Bevezetés:

A macskák fertőző bélgyulladását okozó Parvo vírus súlyosfoku fehérvérsejtszám csökkenést is okoz, ezért a betegséget panleukopéniának is nevezik. A korokozó leginkább a fertőzött bélsárral, illetve kisebb mértékben más testváladékokkal fertőzhet.

Tünetek:

Néhány napos lappangási idő után lázas állapot, levertség, étvágytalanság, majd erős, vízszerű, esetenként véres hasmenés és hányás jelentkezik, majd a kiszáradás miatt a bőr rugalmatlanná válik,. Kölyökmacskákban előfordulhat olyan gyors lefolyás, hogy azok a hasmenés kialakulása előtt akár meg is halhatnak.

Megelőzés, Kezelés:

A kombinált védőoltásokban jelen van a macska parvo is, így ezekkel védekezhetünk a fertőzéstől!

A betegség kezelésénél a bélgyulladás tüneti kezelésére van csak lehetőségünk.

VESZETTSÉG (RABIES)

Bevezetés:

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:

A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási kézség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:

Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:

Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges!

Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más álatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani.

Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!

EMÉSZTŐSZERVI BETEGSÉGEK

FOGKÖVESSÉG

Bevezetés:

Húsevő társállataink nagyon gyakori problémája a fogkövesedés. A húsevők lúgos száj ph-ja és szájüregi baktériumflórája kifejezetten kedvez a fogak felszínén kialakuló lepedékképződésnek, majd fogkövesedésnek.

Tünetek:

A fogkövesedés nem csak szájhigiéniai problémát, ínygyulladást okoz, hanem a gyulladásos ínyen keresztül a vérkeringésbe is bejutó korokozók akár távoli szervekbe is eljuthatnak. Az ínygyulladás első tünete a kipirult, vérzékeny ínyszél. Az idült ínygyulladásnál már visszafordíthatatlan ínysorvadás is kialakulhat. Majd a gyulladásos íny és a fog közötti ínytasakban kialakuló fogkő miatt a fogak kilazulhatnak. A fogmedri gyulladásból, mint gócból a vérkeringésbe jutó baktériumok sokszor a szívbillentyűkön okoznak gyulladást, melynek szívbillenytű-elégtelenség lehet a következménye. Előfordulhat gyulladásos távoli góc a vesékben, a májban vagy más szervben is.

Megelőzés, Kezelés:

Nagyon lényeges a megelőzés! A fogkövesedésre leginkább hajlamos kistestű kutyafajtáknál már kölyök korban el kell kezdeni a prevenciót. Eleinte elegendő, ha azt elérjük, hogy engedje a kiskutya, hogy a szájába és a fogaihoz érhessünk. Később így könnyebb lesz megtanulnia a fogtisztítást is. A lepedékképződés ellen többféleképpen védekezhetünk, de legfontosabb a mechanikai fogtisztítás, fogmosás. Kaphatók lepedékképződést csökkentő táplálékkiegészítők. Bizonyos száraz állateledelek kifejezetten jók fogkövesedés ellen. Használhatunk még rágószalagokat is.

Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell.

BÉLGYULLADÁS (ENTERITIS)

Bevezetés:

Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl. vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia is.

Tünetek:

A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás. Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.

Kórhatározás:

Általában a kórelőzményből, a tünetekből és a fizikális vizsgálatból könnyen diagnózishoz juthatunk, de időnként bélsárvizsgálatra, esetleg hasi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához.

Kezelés:

Minden esettben koplalás, bélbevonó készítmények, tea, majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok. Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű folyadékot veszített a kisbeteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet.

BÉLELZÁRÓDÁS (ILEUS)

Bevezetés:

Bélelzáródás leggyakrabban idegen tárgyak lenyelésével alakul ki, amennyiben az éppen elzárja a bél üregét. Ritkábban a bélfalból kiinduló kórfolyamat, leginkább béldaganat is elzárhatja a bél üregét. Esetenként a hasüregben zajló egyéb problémák (például ha egy bélkacs hasi sérvbe türemkedik be) is összenyomhatják kívülről a bél üregét, így okozva bélelzáródást.

Tünetek:

A jellemző tünet teljes bélelzáródás esetén a hányás, mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz. Egy idő után feltűnik, hogy nincs bélsárürítés. Gyakori az étvágytalanság, hasi fájdalom, hasi görcs, gázos belek, egyre kiteltebb has, romló általános állapot, levertség. Ha nem teljes az elzáródás, vagyis csak részlegesen zárja el valami a bél üregét, akkor kevésbé látványos tüneteket észlelhetünk, mint hányogatás, lassú fogyás, rossz étvágy, esetenként vékonyabb és kevesebb mennyiségű bélsárürítés.

Kórhatározás:

Bélelzáródás gyanújában nagyon fontos a gyors és pontos kórhatározás, melyhez elengedhetetlen az alapos fizikális vizsgálatot követő kontrasztos röntgenvizsgálat illetve hasi ultrahang-vizsgálat..

Kezelés:

Általában mihamarabbi műtéti ellátás (bélmetszés, esetenként bélkimetszés), majd konzervatív utókezelés.

HÚGYUTI ÉS MÉH PROBLÉMÁK

MACSKÁK ALSÓHÚGYUTI BETEGSÉGE (FLUTD -Feline Lower Urinery Tract Disease)

Bevezetés:

A lakásban tartott macskákra jellemző, hogy kifejezetten kevés folyadékot vesznek magukhoz, így vizeletük sűrűbb lehet. A sűrű vizeletben kicsapódhatnak húgykristályok, ami már vizeletürítési problémákat eredményezhet. A kandúrok húgycsöve hosszabb a nőstényekénél, ami túl korán végzett ivartalanításuk után még szűkülhet is, így lakásban tartott herélt kandúrokban, főleg ha keveset is mozognak, esetleg táplálékuk sem megfelelő, gyakori probléma a húgyhólyaghomokosodás.

Tünetek:

A húgyhólyaghomok karcolja a húgyhólyag és a húgycső falát, így alsóhúgyuti gyulladás alakul ki. A macskák ilyenkor gyakran járnak az alomra, gyakori vizeletürítési ingerük van, vizeléskor fájdalmasan sírnak, vizeletük szagosabb esetleg véres is lehet. A hólyaghomok összeállva a húgycsövet el is zárhatja, ami teljes vizelési képtelenséget okoz, hirtelen romló általános állapottal. Húgycsőelzáródás esetén a húgyhólyag egyre csak telik, az alhasi rész megnő, fájdalmasan de eredmény nélkül próbálnak vizeletet üríteni, a hasi fájdalomtól majd a pangásos veseelégtelenségtől hányás jelentkezik, a macskák kiszáradnak, és gyors segítség nélkül meg is halhatnak.

Megelőzés:

Kandúr macskákat mindenképpen ivarérettség után, lehetőleg minél később ivartalanítassuk. Fontos a megfelelő vízbevitel, melyet macskáknál nehéz nyomon követni, de speciális macskatápokkal mégis növelhetjük a napi vízfelvételt.

Kezelés:

Az első tünetek jelentkezésekor vizeletvizsgálatot érdemes végezni, mert többféle húgykristály (leggyakoribb a struvit, oxalát) létezik , és gyakori a bakteriális felülfertőzés is. A vizeletvizsgálat alapján speciális homokoldás a megoldás, melyre speciális diétás macskatápok és gyógyszerek vannak forgalomban. Húgycsőelzáródás esetén késlekedés nélkül állatorvoshoz kell fordulni. Egyes esetekben húgykatéter behelyezésével sikeres lehet az elzáródás megoldása, de van hogy csak műtét segít.

HÚGYHÓLYAG-GYULLADÁS (UROCYSTITIS)

Bevezetés:

Húgyhólyaggyulladás számos okból kialakulhat. Leggyakrabban húgyúti kórokozók, leginkább baktériumok okozzák. Gyakori a sűrű vizeletben kicsapódó kristályokból kialakuló hólyaghomok vagy hólyagkő okozta húgyhólyag nyálkahártyasérülésből fakadó gyulladás is, ami egyébként hólyagfertőzés mellett is lehet. Húgyhólyaggyulladás kialakulhat vizeletpangás (pl. gerincvelői beidegzés zavarában) illetve vizeletürítési probléma, inkontinencia esetén is. Esetenként más betegséghez társulva is találkozhatunk húgyhólyaggyulladással, sokszor mellékleletként is, vagyis másodlagos betegségként, amikor az alapbetegséget kell elsődlegesen kezelnünk. Jó példa a másodlagos húgyhólyaggyulladásra a cukorbetegség, amikor a hólyagban lévő cukor jó táptalaja lehet a húgyúti kórokozóknak, vagy immungyengítő betegségek, pl. Cushing-kórban, ahol az általános védekezési mechanizmusok meggyengülésével szaporodhatnak el a kórokozók.

Tünetek:

Gyakori vagy többszöri vizeletürítés, vizeletürítési szokások megváltozása, mint mellépisilés az alomnak, bepisilés a lakásban, szúrósszagú, esetleg véres vizelet, fájdalmas vizeletürítés, genitaliák nyalogatása és kipirosodása.

Kórhatározás:

Az alapos fizikális vizsgálat mellett vizelet-vizsgálatra és hasi ultrahang vizsgálatra, valamint hólyagkő gyanú esetén röntgenvizsgálatra lehet szükség.

Kezelés:

Pontos diagnózis után bakteriális eredetű húgyhólyag-gyulladás esetén célzott antibiotikum terápiával, vizeletkristályok esetében speciális diétával, hólyagkő esetén diétával és sokszor műtéti beavatkozással lehet segíteni.

MÉHGYULLADÁS (ENDOMETRITIS, PYOMETRA)

Bevezetés:

Ivarzáskor, amikor a méhnyak nyitott állapotban van a méh jobban ki van téve a fertőzésnek. Amennyiben az ivarzás elhúzódó, például rendellenes petefészekműködés miatt, akkor megnő a méhgyulladás esélye is.

Tünetek:

Az ivarzástól számítva 3-8 hét alatt alakulnak ki általában a tünetek. Eleinte sok ivás, sok pisilés tűnik fel, nyitott méhnyak esetén hüvelyfolyást láthatunk, zárt méhnyak esetén a méh váladéktól kitágul, a has megnő, rossz étvágy, bágyadtság alakul ki.

Kórhatározás:

Hüvelyfolyás megléte esetén sokszor egyszerűen a fizikális vizsgálat alapján is egyértelműen diagnosztizálható a betegség, máskor kiegészítő vizsgálatokra, leginkább hasi ultrahang vizsgálatra lehet szükség.

Kezelés:

Enyhébb esetben hormonkezeléssel, antibiotikummal és méhöblítéssel próbálkozhatunk, de legtöbbször műtétileg kell eltávolítani a gyulladt méhet.

BŐRBETEGSÉGEK

BŐRGYULLADÁS (DERMATITIS)

Bevezető:

A kültakaró az állatok legnagyobb szerve, a bőrgyógyászati problémák így az állatoknál külön nagy kihívást jelentenek, hiszen sokszor egy egyszerűnek tűnő bőrprobléma hátterében akár komolyabb megbetegedés is állhat.

Tünetek:

Allergiás bőrgyulladással találkozunk a leggyakrabban, amikor a bőr viszketegsége, kipirultsága, az állandó vakarózás okozta másodlagos felülfertőzések jellemzők.

Bakteriális bőrgyulladás (pyoderma) esetén a gyulladt bőrön a kipirultság mellett már váladékozás is jellemző.

Kórhatározás:

A bőrtünetek viszonylag szegényesek, ugyanakkor számos okból kialakulhatnak, így a bőrkaparék-vizsgálatnak sokszor nagy jelentősége van a pontos diagnózis felállításánál. A laboratóriumi vizsgálat során parazitológiai vizsgálatot, bakteriológiai vizsgálatot és rezisztenciavizsgálatot valamint gombatenyésztést kérhetünk. Allergiás bőrgyulladás esetében vérvizsgálatra, esetleg allergiás bőrteszt elvégzésére is szükség lehet. Másodlagosan kialakult bőrelváltozások esetében nagyon fontos az alapprobléma rendezése.

Kezelés:

Allergiás bőrgyulladásnál az allergiakezelésnél leírtak az irányadók, a bakteriális bőrgyulladásoknál pedig gyógysamponos fürdetés, bőrtápláló táplálékkiegészítők és lehetőség szerint célzottan adott antibiotikum kezelésnek van létjogosultsága.

BŐRGOMBÁSODÁS (DERMATOMYCOSIS)

Bevezetés:

Kedvenceink bőrgombák okozta bőrproblémájával nem ritkán találkozhatunk, főleg ha hajlamosító tényezők is szerepelnek. Hajlamosító tényező lehet a bőr helyi immunitásának csökkenése (például allergia okozta vakarózástól sérülve, víztől felpuhulva), vagy a szervezet általános védekezési rendszerének csökkenése (például idült betegségben meggyengülve), vagy éppen hosszas antibiotikum-kúrából kifolyólag.

Tünetek:

Általában bőrgombásodás esetén a bőr száraz, korpás, nem viszkető, sokszor körülírt területeken foltokban szőrritkulás látszik az általános szőrhullás mellett, a kerek foltok széli részén kokárdaszerűen kifelé terjedő bőrkipirosodás látszik.

Kórhatározás:

Bőrkaparékvételből végzett gombatenyésztéssel lehetséges a kórokozó gomba pontos meghatározása. A gomba táptalajon a gyógyszerérzékenység is meghatározható.

Kezelés:

A kisállatok leggyakoribb bőrgombásodása a Microsporiasis, amit legtöbbször a Microsporon canis okoz, amely ellen van gombaellenes vakcina forgalomban. Bőrgombásodásban a helyi gombaellenes kezelések mellett időnként szükség lehet általános gombaellenes kezelésre is az immunerősítők mellett.

KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK

BÉLFÉRGESSÉG

Bevezetés:

Húsevő társállatainknál nem ritkán találkozunk bélparazitózissal. A bélférgek nem csak gusztustalanok, de ránk nézve is veszélyesek lehetnek, és állatainkban is komoly megbetegedést okozhatnak. A fertőződés gyakran fertőzött bélsárral való érintkezéssel alakul ki, de a méhen keresztüli, majd az anyatejjel történő fertőződés is gyakori. A galandférgeket a bolhák is terjeszthetik. Csökkent immunállapotban a fertőződés esélye is megnő, majd maga a bélférgesség csökkentheti az általános védekezőképességet. Kölyök korban nagyon gyakori probléma!

Tünetek:

Többféle bélparazitózis létezik. Leggyakrabban orsóférgekkel találkozhatunk, amelyek szürkésfehér színűek, hengeresek, cérnaszerűek, de egészen spagettiszerű méreteket ölthetnek. Gyakori a fonalférgesség is, amik szintén szürkésfehér, de lapos szalagszerű kinézetűek. Előfordulhat galandférgesség is, amikor uborkamagra hasonlító ízeket, sokszor láncszerűen összefűzve látunk ürülni.

A bélféreg típusától függetlenül a leggyakoribb tünetek a farkas étvágy melletti fogyás, nyákos bélsár, hasmenés. végbélviszketés, bőrviszketés, időnként bélféregürítés a bélsárral vagy hányadékkal.

Kórjelzés:

Ha a tünetek nem egyértelműek, akkor a bélsár parazitólógiai vizsgálatát kell elvégezni.

Megelőzés, Kezelés:

Fontos hangsúlyozni, hogy a féreghajtó készítményeket rendszeresen adni kell minden húsevő kisállatnak. A féreghajtásnak a készítmény típusától függően legfeljebb 1 hónapos hatástartama van, így ezután bármikor összeszedhet bélférgeket állatunk. Kölyök korban 2-3 hetente többször is ismételt féreghajtás javasolt. Erdőbe gyakran kiránduló vagy más kutyákkal sűrűn találkozó kutyáknál, illetve kijáró macskáknak és vadászgörényeknek, ezenkívül kisgyerekes családok esetében negyedévente javasolt szélesspektrumú féreghajtót adni. Egy évben egyszer a kutyák kötelező veszettség oltása mellett a féreghajtást is törvény írja elő. A rendszeres szélesspektrumú féreghajtók mellett ne feledkezzünk meg a bolhaírtókról sem, hiszen a galandférgesség emberben is ki tud feljődni.

BOLHÁSSÁG

Bevezetés:

A bolhák szinte egész évben kellemetlenségeket okozhatnak kedvenceink és gazdáik életében. Nagyon szapora külső élősködők, petéiket a környezetbe lerakva gyorsan sokasodnak.

Tünetek:

A szőrzetben mászkálva idegesíti kedvencünket, aki fogaival csattogtatva vadul próbálja elkapni őket. A bolhanyál és a bolhaürülék, mint idegen fehérje erős allergén, így nem ritkaság, hogy akár egy bolhacsípés után is bolhaallergia (bolhaekcéma) alakul ki. Ezeken túl a bolha az emberre is veszélyes galandféreg terjesztésében is kulcsszerepet játszik. A galandféreg a gazdaállat végbele körüli szőrzetben lerakott petéit a bolha felveszi, a galandféregpetével fertőzött bolha pedig a bolhavadászattal a gazdaállat bélcsatornájába jut, ott a petéből lárvalak majd kifejlett galandféreg alakul ki. A bolhák a vérszíváson túl az állatok könnyéből is isznak, így kötőhártyagyulladát is kialakíthatnak. Ezeken túl a bolhák nagy mennyiségben elszaporodva hosszabb idő után egy kisállat esetében vérszegénységet is kialakíthatnak.

Megelőzés, kezelés:

Legfontosabb a megelőzés, vagyis a folyamatos és rendszeres bolhaellenes készítmények használata.

Bolhásság esetén minden állatunknak adjunk bolhaellenes készítményt. Erős bolhásság esetén érdemes az állatok fekhelyét kitakarítani, esetleg a környezetüket is bolhaellenes készítménnyel lepermetezni, hiszen a bolhák 90 %-a általában a gazdaállat fekhelyén van, petéit is oda rakja le.

TOXOPLASMOSIS

Bevezetés:

A toxoplasmosis egy egysejtű parazita a Toxoplasma gondii által okozott megbetegedés, amely szinte minden emlősállatban létrejöhet. A toxoplasmával való fertőződés egy normál immunrendszerű állatban vagy emberben általában nem okoz súlyos tüneteket (influenzaszerű tünetek), sőt gyakori a tünetmentes fertőződés is. A fertőződés után a szervezet ellenanyagokat termel a kórokozóval szemben. Csökkent védekezőképesség esetén és fejlődő magzatokban viszont súlyos károsodásokat okozhat a fertőzés. A kórokozó gócos agyvelőgyulladást, májgyulladást, vetélést, magzatokban feljődési rendellenességet, vakságot okozhat.

A toxoplasma fertőzőképes fejlődési alakjait (oocystáit) egyedül a macskák tudják üríteni, amennyiben toxoplasma petével fertőzött rágcsálóhoz juthatnak. Ahogy a legtöbb állat a macskák sem betegszenek meg súlyosan a fertőzéstől, sőt egy héttel a fertőzés után már fertőző petéket sem lehet találni a bélsarukban. Az ürített oocysták viszont a környezetben akár évekig is fertőzőképes alakban túlélnek. A kijáró, vadászó macskák bélsara tehát fertőzött lehet, a lakásban tartott macskáktól való fertőződésre viszont nagyon kicsi az esély.

Fertőződés forrásai:

A kijáró, vadászó macskák bélsarában lévő oocysták a gyerekek homokozójába kerülhetnek. A homokozó kisgyerek, ha kezét kézmosás nélkül a szájába veszi létrejöhet a fertőzés.

A mosatlan zöldség és földön termesztett gyümölcsök is veszélyesek lehetnek.

Az oocystákkal fertőzött nyers hús fogyasztásával, illetve konyhai kontaminációjával is létrejöhet a fertőzés.

Megelőzés:

A betegség a terhes nőkre, és főleg magzatukra igen veszélyes, így ezen időszakban fontos a fertőződés kivédése. A terhesség alatt még inkább be kell tartani az általános higiéniát a konyhai munkák és a macskapiszok takarítása során. Ezenkívül fontos, hogy vérvizsgálatot kérjünk nőgyógyászunktól a terhesség alatt. A toxoplasma-teszt a terhesség előtti és már lezajlott fertőződést (ami már nem jelent veszélyt a terhességkor) meg tudja különböztetni egy friss fertőzéstől.

FÜLPROBLÉMÁK

FÜLRÜHÖSSÉG

Bevezetés:

A macskák külső hallójárat gyulladásának leggyakoribb oka a fülatkák okozta fertőzés, amely ritkábban kutyákban és vadászgörényekben is előfordul. A mikroszkópikus nagyságú, pókformájú atkák a külső hallójárat bőrében apró járatokat ásva, abban táplálkoznak, a hallójárat mélyén petéket raknak.

Tünetek:

Az atkák fellazíjták a hallójárat bőrét, majd ronda külső hallójárat gyulladást okoznak. Az atkák és a gyulladás miatt a fül rettenetesen viszkethet, az állatok folyamatosan fülüket piszkálhatják, vakarják. A fülben jellegzetes fekete, törmelékes váladék alakul ki, mely akár el is dugíthatja a hallójáratot.

Kezelés:

Fülrühösség esetén nem elég a külső hallójárat gyulladását fülcseppekkel kezelni, hanem az atkákat is el kell pusztítanunk. Atkaellenes fülcseppek mellett hosszabb hatású nyakra cseppentős atkaírtóra is szükség lehet, hogy a petékből kikelő atkákat véglegesen kipusztítsuk.

KÖZÉPFÜLGYULLADÁS (OTITIS MEDIA)

Bevezetés:

Középfülgyulladás létrejöhet külső hallójárat gyulladáshoz társulva, ha a dobhártya sérül, vagy ritkábban a középfül önálló megbetegedése esetén.

Tünetek:

A külső hallójárat gyulladásánál is hevesebb fülrázás, fülcsapkodás jellemző, sokszor a beteg fül felé irányuló fejoldaltartással.

Kezelés:

Sérült dobhártya esetén helyileg és általánosan adott gyógyszerekkel kezelhetjük a gyulladást. Épp dobhártya esetén és makacs esetekben van, hogy csak műtétileg tisztítható ki a dobüreg.

VÉRÖMLENY A FÜLBEN (OTHAEMATOMA)

Bevezetés:

Fülrázás, fejcsapkodás után előfordulhat, hogy a fül bőre és a porcos alapja között egy kapilláris elreped és egy vérömlenyt alakít ki.

Tünetek:

A fülön ilyenkor egy hullámzó tapintatú duzzanatot látunk, amely súlyánál fogva is további fülrázást tart fenn. Sokszor hallójárat-gyulladás az oka a fülrázásnak.

Kezelés:

Kisebb bevérzés magától is felszívódhat, de ha az egész fül feltelik vérrel, akkor általában csak műtéti megoldás lehet végleges.

HORMONÁLIS BETEGSÉGEK

CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

Bevezetés:

A szervezet szénhidrátháztartását és vércukorszintjét több hormon szabályozza. Az alacsonyabb vércukorszint még rövidtávon is összeegyezhetetlen az élettel, így a vércukorszint emelésére többféle hormon is képes hatni, a vércukorszintet csökkenteni viszont egyedül az inzulin képes. Amennyiben a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, és tartósan megemelkedik a vércukorszint, akkor állatokban is cukorbetegség alakul ki. Bizonyos fajtákban, szukákban és herélt kandúrokban, valamint vadászgörényekben és degukban is gyakrabban találkozunk cukorbetegséggel.

Tünetek:

A tartós vércukorszint emelkedés számos szerv működési problémájához vezet, így a tünetek is sokrétűek. A leginkább feltűnő tünet a sok ivás és következményes sok vizeletürítés, acetonszagú lehelet, fáradékonyság, eleinte elhízás, majd mint minden idült betegségben fogyás, szőrritkulás, másodlagos húgyhólyaggyulladás, mozgászavar, szürkehályog kialakulása, nehézlégzés.

Kórhatározás:

Vérvétel és vizeletvizsgálat alapján.

Kezelés:

Enyhébb esetekben elegendő lehet a diétás táplálás, súlyosabb esetekben inzulin-terápiára van szükség. Természetesen a másodlagosan kialakult problémákat is kezelni kell.

PAJZSMIRIGY-TÚLMŰKÖDÉS (HYPERTHYREOSIS)

Bevezetés:

A pajzsmirigy túlműködése macskákban viszonylag gyakori, kutyákban ritka. A pajzsmirigy hormon a szervezet általános anyagcseréjének intenzitását befolyásolja, túlzott termelődése esetén a szervezet anyagcsere-folyamatai fokozottabban zajlanak.

Tünetek:

Hyperthyreoisban a legjellemzőbb tünet, hogy a macska folyamatosan nyugtalan, ideges, esetleg agresszív, nem tud pihenni, vagy éppen egy hosszú hyperaktív periódus után teljesen kifáradva mély álomba merül. A felgyorsult anyagcsere miatt folyton ennének, (így akár idegen anyagokat is felehetnek!), a fokozott táplálékfelvétel viszont a gyors bélmozgások miatt hasmenést, majd fogyást okoz. Gyakori a szívizomtúltengés, szívizomfal-megvastagodás, szapora szívverés, esetleg szívelégtelenség kialakulása. A pajzsmirigy megnagyobbodása a nyaktájékon feltűnő lehet, sőt előfordulhat, hogy nyelési vagy légzési problémákat is okoz.

Kórjelzés:

A betegséget vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni.

Kezelés:

Konzervatív és műtéti megoldások lehetnek.

LÉGUTI PROBLÉMÁK

ALLERGIA

Bevezetés:

Ahogy nálunk embereknél, úgy kisállatainknál is nagyon gyakorivá váltak a különböző allergiás megbetegedések. A városi életmód okozta környezeti ártalmak, a stressz csökkentheti állataink általános védekezési reakcióit, a csökkent immunitás mellett viszont egyes normál környezeti ártalmakra fokozottabban reagálhatnak, vagyis túlérzékenységi reakciókat mutathatnak.

Allergia típusai:

A leggyakoribb allergiás megbetegedés állatoknál az atópia, ami a különböző pollenek belélegzésével alakul ki, és leginkább erős bőrviszketegséget és allergiás hallójárat-gyulladást, allergiás kötőhártyagyulladást okoz, de okozhat a hörgőkben allergiás bronchitist, akár asthmaticus tüneteket is. Nagyon gyakori a táplálék-allergia is, amikor magában a táplálékban lévő fehérjekomponensekre mutat allergiás tüneteket a kisállat, leginkább a lábvégek folyamatos rágásával, esetleg a száj és a végbéltájék viszketésével, időnként emésztési panaszokkal, akár az allergizáló eledel utáni hasmenéssel. Gyakran találkozhatunk allergiás bőrgyulladással bolhásság mellett, amikor bolha-ekcéma is kialakul a bolha-allergia miatt. Ilyenkor a bolhák nyálában lévő idegen fehérjékre és a bolhaürülékre reagál túlzottan az állatok szervezete, és okoz ezzel folyamatos viszketést testszerte még a bolhaírtók után is. Kialakulhat allergiás bőrgyulladás egy-egy körülírt területen is, amit hot-spotnak (égető-viszkető folt) is neveznek, és leggyakrabban fülledt nyári napokon, akár bolha-allergiával társulva jelentkezik, és leggyakrabban a külső combéleken rágja ki magát ilyenkor egy-egy kerek foltban az allergiás kutya. Gyakori probléma a bűzmirigyek váladékától kialakult allergiás tünetek is, melyek nemcsak a fenék tájékának viszketését, hanem akár allergiás hallójárat-gyulladást is kiválthatnak. Találkozhatunk még kontakt-allergiával is, amikor egy allergizáló anyaggal való közvetlen kapcsolat okoz helyi bőrviszketést, leggyakrabban allergiás bőrgyulladást az alhason egy-egy műszálas takarótól, vagy például fém-allergia esetén a fémtál okozhat allergiás bőrgyulladást a száj köröl. Az alább felsorolt allergiás tünetek általában néhány nap vagy inkább több hét alatt alakulnak ki, de a teljességhez hozzátartozik, hogy kialakulhatnak hirtelen is allergiás tünetek például rovarcsípéstől, bizonyos gyógyszerektől, sőt akár védőoltásoktól is. A hirtelen kialakuló allergiás tünetek esetén, mint például az oltási allergiánál fontos a tünetek gyors orvoslása.

Allergia tünetei:

Az allergia típusának megfelelően számos allergiás tünet alakulhat ki. Az állatok allergén szerve leginkább a kültakaró, így a legjellemzőbb tünet a bőrviszketés, a bőr kipirosodása, a vakarózás és a rágás okozta szőrtöredezettség és másodlagos bakteriális vagy gombás bőrfertőzések. A külső hallójárat bőre különösen érzékeny, így az allergiás hallójárat-gyulladás kifejezetten gyakori, amikor is a fül bőre kipirul, ég, viszket, majd váladékossá is válik. Az allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártyák kipirulnak, könnyeznek, másodlagos savós orrfolyást is okoznak. Légúti allergiás megbetegedés esetén jellemző a pollenszezonban kialakuló, vagyis szezonális légúti tünetek megjelenése, mint az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, savós orrfolyás, tüsszögés, majd allergiás légcsőgyulladás és hörgőgyulladás, köhögés. A túlérzékenységi reakciók hirtelen kialakuló formájánál jellemző a szemviszketés, az ajkak bőrének megduzzadása, testszerte kialakuló bőrviszketés, rossz közérzet, akár hányással is.

Allergia diagnosztika:

Az allergia pontos típusának meghatározása nem mindig könnyű feladat, mivel az egyes allergia típusok akár egymás mellett is szerepelhetnek, és a másodlagos tünetek elfedhetik az alapproblémát. A humán allergiológia példáját követve szerencsére az állatorvosi allergia-diagnosztika is rengeteget fejlődött az elmúlt években, így ma már lehetőség van teljesen pontos, specifikus allergén-kimutatásra is a tapasztalati alapokon végzett kezelés mellett. Ez történhet allergiás bőrteszttel, de van már lehetőség még több allergén paraméter kimutatására szolgáló vérvizsgálatra is, amikor az allergizáló ágensekből egy hyposzenzibiláló oldatot is készíthettetünk.

Allergia kezelése:

A pontos diagnózis után, vagyis az allergia típusának megfelelően sokféle kezelés lehetséges. Legfontosabb az allergizáló ágens kiküszöbölése (pl. bolha-allergiás állatnak rendszeres bolhaírtás, táplálék-allergiás állatnak tápváltás), amennyiben ez lehetséges. Az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a terület, így a tüneti kezelésre alkalmas gyógyszerek mellékhatásait lecsökkentették, helyileg alkalmazható szereket fejlesztettek ki, táplálék-allergiásoknak speciális eledeleket hoztak a piacra, és számos kiegészítő kezelés kapott létjogosultságot (pl. homeopatia) a kezelésben, ráadásul ma már lehetőség van hyposzenzibiláló (hozzászoktató) oldattal okilag is kezelni a súlyos allergiás tüneteket.

ASZTMA

Bevezetés:

Az allergiás alapon létrejövő alsó légúti gyulladást asztmának nevezik. Leggyakrabban a belélegzett házipor vagy pollenek váltják ki a hörgők falában kialakult túlérzékenységi reakciót, allergiás gyulladást. A hörgők fala megvastagodik, fokozott nyálkatermelődés alakul ki, így a hörgők ürege jelentősen szűkülhet. Macskáknál kifejezetten gyakori!

Tünetek:

Rohamszerű köhögés, légszomj. Esetleg egyéb allergiás tünetek, leggyakrabban vakarózás.

Kórjelzés:

Mellkasröntgen, esetleg légúti endoscopia és mintavétel.

Kezelés:

Az embereknél jól működő belélegzési spray-k állatoknál nem kivitelezhetőek, így általános allergiaellenes kezelést kell megkezdeni köhögéscsillapítók és nyálkaoldók mellett.

MÉRGEZÉS (TOXICOSIS)

Bevezetés:

Hirtelen megbetegedés esetén sokkal többször gondolnak az állattartók mérgezésre, mint ahány eset valójában előfordul. Nem gondolni a mérgezésre viszont nagyobb baj, mert ha valóban méreganyaghoz jutott kedvencünk, akkor gyorsan cselekedni kell! Nagyon lényeges mérgezés gyanújában, hogy pontosan milyen méreganyaghoz juthatott hozzá a kisállat, mert rengetegféle mérgezés létezik, és ennek megfelelően nem mindegy hogyan fogunk a kezeléshez.

Tünetek:

Leggyakrabban szájon át vesznek fel mérgező anyagot az állatok, ilyenkor általában a szervezet megpróbál minél hamarabb megszabadulni a méreganyagtól, így hányás majd hasmenés alakul ki, a folyadékvesztéstől levertséget látunk, majd a felszívódott méreganyag ezután okozhat szervi károsodásokat, és az adott szervnek megfelelő tüneteket.

Leggyakrabban előforduló mérgezések és szervi tüneteik:

  • Patkányméreg okozta mérgezés (dikumarol-toxicosis): vérzékenység, vérzések, vérszegénység, fakó nyálkahártyák, sárgaság, gyengeség…
  • Fagyálló-mérgezés (etilénglikol-toxicosis): gyengeség, mozgásinkoordináció, hátulsó végtagok petyhüdt bénulása, veseelégtelenség, vizelet hiánya, izomgörcsök
  • Növényvédőszerek, rovarírtók okozta mérgezés (szervesfoszforsav-toxicosis): nyálzás, izomremegés, izomgörcsök
  • Csigaméreg okozta mérgezés (metaldehid-toxicosis): nyálzás, nehézlégzés, hasi fájdalmak, izomremegés, merevgörcsök, testhőmérséklet emelkedése
  • Egyes növények okozta mérgezések (phytotoxicosis): pl. Rhododendron-mérgezésben idegrendszeri tünetek, tejfüvek esetében szájnyálkahártya-gyulladás, véres hasmenés, vérvizelés, sárgaság és görcsök jelentkezhetnek. Szőlő- és mazsolamérgezésben veseelégtelenség tünetei alakulhatnak ki
  • Egyes humán gyógyszerek okozta mérgezések: pl. altatók, nyugtatók után bódultság, tompultság, nyálkahártyák sárgasága, vagy paracetamolt tartalmazó lázcsillapítók macskákban paracetamol-mérgezést okoznak légzési elégtelenséget, nehézlégzést és lilás nyálkahártyákat, sárgaságot, véres vagy akár csokoládébarna vizeletet kialakítva.
  • Nitrit illetve nitrtátmérgezés: macskákban nehézlégzést, oxigénhiányt és lilás nyálkahártyákat okoznak.
  • Gramoxon (paraquat) egy növényvédőszer okozta mérgezés: tüdővizenyőt, nehézlégzést, sercegő légzési hangokat okoz.
  • Egyes csak kutyákra törzskönyvezett külsőélősködők elleni szerek, például a piretroidok macskáknál súlyos mérgezést okozhatnak súlyos idegrendszeri tünetekkel, izomgörcsökkel
  • Mérgező gázok és a füst is okozhat mérgezést: nehézlégzést okozva.
  • Maró anyagok (savak, lúgok) okozta mérgezés: bőrre jutva bőrkimaródást, lenyelve pedig bélkimaródást, hányást, hasmenést okoznak.
  • Macskákban az étcsokoládé is mérgezést okozhat

Kórhatározás:

A pontos kórelőzmény a mérgezés-gyanújában elengedhetetlen. Természetesen a különböző testváladékokból, mint a hányadék, bélsár, vér, vizelet és a feltételezett méreganyagból toxikológiai-vizsgálatot lehet végezni. Egyes esetekben kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, például fagyállómérgezésnél hasi ultrahang vizsgálat, gramoxon-mérgezésnél mellkas röntgen, patkányméreg-mérgezésnél véralvadás mérés.

Kezelés:

Nagyon fontos az oki kezelés, ami csak a pontos méreganyag ismeretében lehetséges, ezért nagyon fontos, hogy kinyomozzuk milyen méreganyaggal állunk szemben. Addig is tüneti kezelést kell alkalmazni, aminek a lényege a méreganyag mihamarabbi eltávolítása, felszívódásának gátlása, az általános tünetek kezelése és a szervi tünetek kezeléséből áll. A lenyelt méreganyagtól leggyakrabban hánytatással szabadíthatjuk meg a szervezetet, ha a bőrre került a méreganyag, akkor lemosással kell kezdenünk. Ezután minimalizáljuk a méreganyag felszívódási lehetőségét, bélmozgatókat adunk, megpróbáljuk lekötni a méreganyagot. Ezután nagyon lényeges tüneti kezelés a folyadékpótlás, majd meg kell kezdeni az adott méreganyag elleni oki kezelést, mely igen sokrétű.